Tavaly, ahogy szűkült a lakáspiac, s óvatosabbak lettek az otthonkeresők, a költözések száma is nyolcéves mélypontra esett. Míg 2022-ben még mintegy 287 ezren kezdtek új életet egy másik vármegyében, addig tavaly már csak 221 ezren (-23 százalék) . Ugyanilyen arányban csökkent az egyes megyéken belül költözők száma is, melynél alacsonyabbat ugyancsak 2015-ben láttunk utoljára.

„Ezzel a Covid-hatás is lecsengett” – értelmezi a jelenséget Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Ahogy emlékeztet: a költözési kedv a járvány nyomán szökött fel a 2021-es csúcsra, amikor mintegy 307 ezren váltottak vármegyét. Ez a folyamat igen markánsan látszott a főváros és a külső zöldövezete, a környező Pest vármegye versenyében. A kisebb népsűrűséget, viszont több zöldet kínáló agglomerációt akkor különösen felértékelte a járványt kísérő preferenciaváltozás. Azonban most, hogy e riadalom már távolinak tűnik, az országban Pest vármegyében csökkent a legnagyobb arányban – éves összevetésben 31 százalékkal – az odaköltözők száma. Budapest ehhez képest stabilan vonzó maradt, ott csupán 19 százalékkal csökkent ez a mutató. Sőt a főváros eredménye országos mércével mérve is elég jónak mondható: csupán három vámegyében, Békésben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Jász-Nagykun-Szolnokban volt kisebb (14-18 százalék közötti) a visszaesés.

E három vármegye kitűnő szereplését árnyalja, hogy rájuk a piac megtorpanása az elköltözés fékezésében is kevésbé hatott, mindössze 18-19 százalékos csökkenéssel. A másik végletet ebből a szempontból is a főváros jelenti, az onnan elköltözők száma 30 százalékkal esett vissza 2023-ban.