- Örömteli dolog számunkra, hogy a Pannon Példakép Alapítvány egyre több érdeklődést, megkeresést, ajánlást kap olyan emberekről, akik hétköznapi hősökként szinte láthatatlanul, de mégis érezhetően végzik áldozatos tevékenységüket. A Pannon a díjjal olyan ismeretlen emberekre kívánja felhívni a figyelmet, akiket csak egy kommunikációs nagyvállalat segítségével ismerhet meg a nagyközönség, pedig saját közösségükben igazi példaképek. A Pannon, sok egyéb más társadalmi és környezeti tevékenysége mellett a Pannon Példakép díjakkal járul hozzá ahhoz, hogy a fontos ügyekkel törődők elismerést, bátorítást és támogatást kapjanak - mondta a díjátadó után dr. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója.

A Pannon Példakép Alapítvány - melynek célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat a honfitársainkat, akik értékteremtő tevékenységükkel mindannyiunk számára követendő példákat mutatnak - immár negyedik évét elkezdve ad át negyedévente három díjat. A díj összege szabad felhasználású. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója, tagjai: Kepes András televíziós újságíró, Kothencz János Példakép díjas alapítványi vezető, dr. Majorosi Emese, Mizsei Kálmán EU-diplomata, Molnár Gabriella, a Nők Lapja főszerkesztője és Nádori Péter újságíró.

Példakép lehet bárki, az alapítvány nem kívánja korlátozni a tevékenységi kört, melyből kikerülhetnek. Az egész országból és a határokon túlról folyamatosan vár javaslatokat arra, hogy kik legyenek a díjazottak. A jelölő személyekkel, ha ez szükséges, csak az alapítvány munkatársai veszik fel a kapcsolatot, kilétük nem kerül nyilvánosságra, de névtelen jelöléseket nem fogad el, és önjelölésekkel sem foglalkozik a kuratórium. A jelölő lehet családtag, barát, munkatárs, akár olyasvalaki is, aki személyesen nem ismeri a jelöltet. Ha egy jelölt nem részesül a díjban, nem esik ki; a kuratórium a későbbiekben is foglalkozik az arra érdemesekkel. Korlátozás csupán a következő: sem jelölt, sem díjazott nem lehet a kuratóriumi tagok vagy az alapítvány munkatársainak közeli hozzátartozója, illetve az alapító Pannon munkatársa és közeli hozzátartozója. A kuratórium tagjai jelölteket sem állíthatnak.

Kiss Lenke

majd tíz éve alapította meg kosárlabda-iskoláját, ahol eddig mintegy kétezer gyereket ismertetett meg a kosárlabdasport alapjaival. Egész utánpótlásrendszert épített ki általános iskolákra: jelenleg tizenkét bázisiskolában - a fővárosban kilenc, és három a környékén - tíz edző felügyelete mellett mintegy háromszáz fő kosarazik náluk.

Több egyesület is átvette a módszert, hogy az iskolában kell az utánpótlást megszervezni. A 328-szoros nemzeti és kétszeres Európa-válogatott egykori játékos sportkarrierjét befejezve szakedzői diplomát szerzett a Testnevelési Egyetemen, majd az FTC női szakosztályának vezetőjeként menedzseri feladatokat látott el.

Észrevette, hogy fiatal tehetségek mielőtt felnőtt játékosok lehetnének, sorra fordulnak el a sportágtól a túlhajtás, a túlzott pszichikai terhelés miatt. Módszere ezért gyermekbarát, és eredményesen szolgálja az esetleges későbbi élsportolói karriert.

Varga Ilona

cigánytelepről indult, s ma a közszolgálati rádió megbecsült munkatársa, aktív tagja a roma közéletnek, és fontos szerepet játszik a beás cigány nyelv emancipációjában. Érettségi után a pécsi főiskola magyar-népművelés szakát végezte, majd a Rádió munkatársa lett, s emellett az ELTE média és szociológia szakán diplomázott. Műsorai mind karitatív szemléletűek, a kisebbségről, a kiszolgáltatott helyzetben lévőkről szóltak. Az első hazai cigány televíziós műsor, az MTV Pécsi Körzeti Stúdióban készült Figyelj rám! alapítója, majd 1999-ben az MTV Cigány Magazinjának felelős szerkesztője és éveken át az MTV Sorsfordítók című portrésorozatának szerkesztő-riportere volt.

A beás nyelv akkreditációját és a tízezer szóból álló magyar-beás, beás-magyar szótárat is neki köszönhetjük. Egyik alapítványtevője az Európa első cigány nemzetiségi középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot létrehozó Gandhi Alapítványnak, több alapítvány kurátora, a Kisebbségi Jogvédő Iroda Felügyelő Bizottságának vezetője. A Magyar Rádió kétszeres Nívó-díjasa, kétszeres Tolerancia-díjas, Pro Humanitas-díjas. 2003-ban Táncsics Mihály-, 2006-ban Kisebbségekért Díjjal tüntették ki. 2007-ben neki ítélték a Jó Ember Díjat. Büszkék vagyunk arra, hogy Varga Ilona 2008-ban Pannon Példakép díjazott lett.

Böjte Csaba

a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozója, amelyet azzal a céllal alapított, hogy megmentse, felkarolja a nyomorban tengődő, kilátástalan sorsú erdélyi gyermekeket. Neve mára fogalommá vált, és egybefonódott az önzetlen segítséggel.

A ferences rendi szerzetes 1992-ben került Dévára, ahol látva az árvák és utcagyerekek sorsát, elhatározta, hogy mindent megtesz megmentésükért, lelki és szellemi fejlesztésükért. Segítőivel először egy régóta üresen álló ferences kolostort alakítottak át szállássá.

A területi gyámhatóság hat év múlva fogadta el hivatalosan is a gyermekvédelmi bázist, ahol mára már több száz gyermek kap szerető segítséget. Böjte Csaba testvér a kilátástalanság helyett otthont és útmutatást ad a hozzákerülteknek, és fáradtságot nem ismerve kutatja a többi segítségre szoruló gyermeket.