A vállalatok közötti elektronikus (e-)kereskedelem értéke a Gartner Group kimutatása szerint 1999-ben 145 milliárd dollár volt, 2004-re pedig már több mint 7000 milliárd dolláros forgalmat prognosztizálnak. Ez a teljes e-kereskedelem – együttesen a B2B és B2C (business to customer – e-kiskereskedelem) – közel 10 százaléka. Más előrejelzések szerint a B2B kereskedelemben részt vevő cégek összforgalma 2004-re valahol 2,7 és 7,3 billió dollár között lesz. Európában az elektronikus kereskedelemvolumene 2004-re elérheti a GDP 15 százalékát.

Erő kell hozzá
Magyarországon 1999-ben a cégek on-line lebonyolított nagykereskedelmi forgalma – a Carnation Consulting adatai szerint – 0,9 milliárd forint volt. Ez pár éven belül, mondják a cég szakemberei, 2-3 milliárd forintra emelkedhet, bár eddig a tendencia azt mutatja, hogy a szakértők alábecsülték a hazai növekedés ütemét.
Mit tegyen egy nagyvállalat, ha szeretne megjelenni az e-kereskedelemben?
– Ha egy meglévő üzletágban elhatározom, hogy kilépek az internetre, akkor a belső vállalati folyamatok átszervezését követően „buy-side” (beszerzési) és/vagy „sell–side” (értékesítési) oldalt alakíthatok ki – mondja Veréb Elemér, az E-Group Hungary Rt. ügyvezető igazgatója.

A beszerzési piacot csak nagy beszállítói hálózattal rendelkező vállalatoknak érdemes kialakítaniuk – teszi hozzá –, mert ellenkező esetben megvan az a veszély, hogy a cég partnerei a B2B-hez való csatlakozás helyett más vevő után néznek. A B2C területére bárki viszonylag kis költségigénnyel beléphet, a B2B esetében viszont az erő számít.

Naprakész adatok szinte ingyen
Az elektronizált beszerzési rendszerben az eladói ajánlatok egy elektronikus katalógusba kerülnek, amely bármikor, folyamatosan frissíthető. Ennek segítségével vásárláskor a beszerzési osztály könnyen össze tudja hasonlítani a lehetőségeket, és a kiválasztási idő is közel állandó lesz. A felgyorsult üzleti életben a papírra nyomtatott vagy CD-ROM-ra írt információ már az adathordozóra kerülés időpontjában elavulhat. Az internet azonban – pluszköltség nélkül – lehetővé teszi a hozzáférést a naprakész adatokhoz.

A szállítók és a beszerzők jelentős megtakarításokat érhetnek el a beszerzési árak, a rezsiköltségek, a papírmunka és a tranzakció-feldolgozás területén. Csökken az adminisztratív hibák lehetősége, tökéletesednek a fizetési folyamatok. A szállítók bővíthetik is piacaikat, hiszen a naprakész ár- és termékadatok földrajzi korlátok nélkül, sokkal nagyobb vevőkör számára válnak gazdaságosan(!) elérhetővé.

– A vevőorientált értékesítési piacot azokban az ágazatokban érdemes létrehozni, ahol nagy eladók egy töredezett vevőkörrel állnak szemben – ismerteti a B2B egy másik típusát Veréb Elemér. A kevés gyártó, sok vevő szituáció jellemzi például az autóipari, az acélipari, a mezőgazdasági vagy a könyvkiadó cégek piacát.

A vállalkozás sikerének egyik kulcsa a számos hűséges üzleti vásárló megléte. Az értékesítés itt e-aukciókat jelent. A rendszer felépítése hasonló a B2C rendszerekéhez. A B2C és B2B közötti határok így gyakorta el is mosódnak. Mert például hová sorolható, ha egy vállalkozó – aki ebben az esetben a végfelhasználó is – irodája berendezéséhez számítógépeket rendel on-line? Nézőpont kérdése.

A lényeg a többletérték
Vannak úgynevezett vertikális, egy ágazat számára mindent biztosító piacterek – veszi át a szót Szabó Erik, a Carnation Consulting szakértője –, és horizontális, mindenki számára használható alapcikkek forgalmazására szakosodott elektronikus nagykereskedelmi site-ok.
Magyarországon – a vertikális piactérre jó példa – nem egészen fél éve létezik a Pharma Line gyógyszeripari dotcom cég. Az elsők között jött létre a Sunbooks, elektronikus „hidat” képezve a könyv-kiskereskedelem és a kiadók között. Értesüléseink szerint a Dunaferr is tervezi megjelenését az e-commerce-ben.

A lényeg, hogy az e-piactér (e-market place) többletértéket adjon. A Sunbooks például elvégzi a kiadók helyett a marketingtevékenységet, a kiskereskedő helyett pedig kialkudja a legjobb árat. Az ilyen közvetítő típusú piacterek teszik lehetővé az összegyűjtött keresletből fakadó előnyök kihasználását is. Mennyiért? A tranzakciós díjat a cégek nem teszik közzé, de a szakember az áru értékének 5–10 százaléka körüli összegre becsüli.
Horizontális site egyelőre kettő létezik Magyarországon: az elsőként alakult FHEM (First Hungarian E-Market) a HP és az Oracle együttműködéséből, valamint a Market Line, amit az Andersen Consulting, a SAP, a Compaq és a Matáv hozott létre. Működésük sikerét adatok még nem bizonyítják.

S. O.