A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a bankkártyák számának növekedési üteme 2006-ban 11 százalék, a kibocsátott kártyák száma 8,2 millió volt.

Jelenleg huszonöt bank - és a bankkártya-kibocsátásban hozzájuk csatlakozott takarékszövetkezetek -, valamint egy pénzügyi vállalkozás bocsát ki bankkártyát. Az összes kártyán belül folyamatosan csökken a debitkártyák részaránya, most 80 százalék - a megelőző évben 86 százalék volt -, számuk pedig 6,6 millió. A hitelkártyák mennyisége egy év alatt a másfélszeresére nőtt, és elérte az 1,6 millió darabot, arányuk 14 százalékról 19 százalékra emelkedett. Egy százalékot tesz ki a charge-termékek részesedése, számuk mindössze 20 ezer. Tavaly jelent meg hazánkban a többfunkciós kártyakonstrukció, amely azt jelenti, hogy fizikailag egyetlen kártya használható például debitkártyaként is és credit- vagy charge-kártyaként is. Egyre inkább teret hódítanak a co-branded és affinity kártyák (lásd Piac és Profit 2007/5. szám), az 1,6 millió ilyen típusú kártya részaránya 5 százalékról 11 százalékra nőtt.

Figyelemre méltó, hogy a statisztikák szerint a kibocsátott üzleti kártyák száma 2006-ban megduplázódott, és az év végére 429 ezer ilyen jellegű plasztik volt forgalomban.

Mire használják?

Az üzleti hitelkártyákkal a vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy elkülönítsék személyes és üzleti költéseiket, egyszerűsítsék a könyvelési folyamatokat, és egyben a kártya révén intézhetik a külföldi költések áfa-visszatérítését is.

Egy üzleti kártya elsősorban a bevételek és fizetési kötelezettségek ütemezéséből eredő nehézségekre nyújt megoldást, ebben egyetért a MasterCard kártyatársaság megbízásából készült felmérés során megkérdezett kis- és középvállalati vezetők többsége. Emellett nagy szerepet tulajdonítanak az ATM-készpénzfelvétel lehetőségének, a bankfiókban felvehető nagyobb összegű hitelnek és a hitel-ügyintézési idő azonnali csökkenésének is.

A használati tapasztalattal is rendelkező válaszadók ötöde gondolta úgy, hogy a kártyát elsősorban a cashflow-gondok enyhítésére használják, de a nagyobb biztonságot is kiemelten fontos kiegészítő elemnek tartják, miként a bel- és külföldi utak alkalmával felmerülő költségek gyors és kényelmes kiegyenlítésének lehetőségét is.

A Visa kártyatársaság adatai szerint Magyarországon jelentős piaci potenciálja van az üzleti kártyáknak, ugyanis elterjedtségük kevesebb, mint 0,1 százalékos, míg ez az adat Európában eléri a 0,54 százalékot, ami jelentős elmaradást mutat a nyugati országokhoz képest, vagyis ez a terület jelentős fejlődési lehetőséget kínál a magyar bankok számára.

A kkv-szektor fontosságát jól mutatja, hogy az európai gazdaság 95 százalékát a kis- és középvállalatok adják. Jelenleg száz emberből hatvankilenc ilyen vállalatnál dolgozik, és ha minden európai kkv még egy embert alkalmazhatna, megszűnne a munkanélküliség az Európai Unióban - mutatott rá Zdenek Houser, a MasterCard Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

Az ideális kártya

A vállalkozások nagy részénél a tulajdonos és/vagy az ügyvezető hozza meg az üzletikártya-igényléssel kapcsolatos döntést. Miután pedig megszületett az elhatározás, a vállalatok 85 százaléka annál a banknál teszi meg az első lépést, amelyiknél a cég számláját vezetik. A megkérdezettek szerint nagy többségben a tulajdonosok és ügyvezetők, valamint a pénzügyi vezetők használják a plasztikot, de az esetek 5-10 százalékában az árubeszerzők is fizethetnek céges kártyával.

Az ideális üzleti kártya - legalábbis a válaszadók többsége szerint - nem tartalmaz rendelkezésre állási jutalékot a hitelkeretre vonatkozóan, SMS-visszajelzést küld a tranzakciókról, valamint különböző kedvezmény- és pénzfeltöltő (rebate) programok is társulnak hozzá. Ugyanakkor a legkevésbé fontosnak talált szolgáltatások közé kerültek a VIP-, valamint a pontgyűjtő hűségprogramok.

A kártyatársaság piaci tapasztalatai szerint a jelenleg üzleti kártyát használó kis- és középvállalatok többsége elégedett a termékkel. A felmérés rámutatott arra is - és ez is némi magyarázat a termék csekély elterjedtségére -, hogy a válaszadók 16 százalékának vagy még nem ajánlották fel a vállalati hitelkártyát, vagy egyáltalán nem is ismerik a benne rejlő lehetőségeket. 54 százalékuk ráadásul téves információk birtokában van: úgy tudják, hogy az üzleti kártya túl költséges, csupán néhány kártyaelfogadó hely létezik, és a kártyával rendezett költések nehezen követhetők nyomon.

#page#

Kártyabiztonság. Létezik?

A kártyákat kibocsátó cégek és bankok folyamatosan hangsúlyozzák a biztonság fontosságát a kártya használata során. Napjainkra külön bűnözői iparág fejlődött ki a kártyák és tulajdonosaik adatainak megszerzése érdekében. Ezek az on-line tolvajok már nemcsak a külföldi kártyákat veszélyeztetik, az utóbbi időben Magyarországon is észrevehetően megnőtt a számuk.

Tavaly év végén négy magyar pénzintézet ügyfelei ellen intéztek adathalász (phising)-támadást az on-line tolvajok. Az ügyben nyolc ország húsz szervergépe volt érintett - állapította meg a kormány informatikai biztonságiincidens-kezelő központja, a CERT-Hungary (lásd Piac és Profit 2007/1. szám). A november vége és január közötti időszakban öt támadás érte a Raiffeisen Bank (kétszer), a Szigetvári Takarékszövetkezet, az Erste Bank és a Budapest Bank ügyfélkörét. A rendőrség akkori adatai szerint mintegy kétszáz banki ügyfél adatait szerezték meg illetéktelenek november végén. A nyomozók három olyan bankszámláról tudnak, amelyről pénzt is leemeltek.

Idén március elején csaknem száz hamisított bankkártyát, valamint a hamisításhoz szükséges számítástechnikai eszközöket foglaltak le a dunakeszi rendőrök, miután egy bankkártyacsalásra szakosodott banda nyomára bukkantak.

Egy amerikai hitelkártya adatait 1-6 dollárért, míg egy amerikai bankszámlaszámot, hitelkártyaadatokat, születési dátumot és hivatalos személyi azonosítókat tartalmazó csomagot 14-18 dollár közötti áron lehet beszerezni az internetes feketepiacon a Symantec legfrissebb jelentése (Internet Security Threat Report - ISTR) szerint.

Lemaradás és hátrányok

A kibocsátói üzletágban felmerült kár értéke 135 millió forint volt 2006 első felében a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, ami 30 százalékkal haladja meg a megelőző év azonos időszakában mért kárt. A megelőző év azonos időszakához képest 80 százalékkal emelkedett a hamisított kártyákkal lebonyolított műveletekből eredő kár, a teljes kárösszegen belüli aránya 48 százalék. Ebben szerepet játszik a csipmigrációs folyamatban tapasztalható viszonylagos elmaradásunk: 2006 közepén a hazai kibocsátású kártyáknak csak az egynegyede rendelkezett EMV csippel.

Az ellopott és elvesztett kártyákkal elkövetett visszaélések együttes értéke bár minimálisan emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, az összes káron belüli aránya még így is magas, 38 százalék. Az ilyen típusú visszaélések megelőzése céljából egyre több kibocsátó bank teszi kötelezővé a PIN kód használatát POS termináloknál is.

A Visa kártyakibocsátó cég elindította payWave névre hallgató érintés nélküli fizetési szolgáltatását, amely kis értékű vásárlások azonnali kiegyenlítésére használható, elsőként Londonban. Később tervezik bevezetni majd Európa-szerte, Magyarországon még folynak a tárgyalások. A vezeték nélküli technológia segítségével a fizetés adatai biztonságosan cserélődnek ki a csipkártya és a különleges átalakított eladáshelyi leolvasó között. A vásárlóknak a kártyájukat egyszerűen csak a leolvasó készülék elé kell tenni. Ez a fajta fizetés pedig jelentősen meggyorsítja a tranzakciót, s közben minimálisra csökkenti például a kártya leolvasásából származó veszélyforrásokat.

Jana Lvova, a Visa Europe Magyarországért felelős vezetője a szolgáltatás itteni bevezetésével kapcsolatban elmondta, hogy egyelőre még vizsgálják a mihamarabbi bevezetés lehetőségeit a magyar piacon. Hangsúlyozta: a kártyás vásárlás minél gyorsabb és kényelmesebb lebonyolítása egyaránt fontos az ügyfelek, a bankok és a kereskedő számára, vagyis minden szereplő érint a technológiai fejlesztések gyors átvétele.