– Ez nagyon komoly előrelépés, és azt mutatja, hogy a gyár megbízhatósága, az üzemeltetés biztonsága sokkal magasabb szintre jutott, mint korábban bármikor – emeli ki Kelemen Kálmán, a Hungrana ügyvezető igazgatója.

A kapacitás növelését úgy tudták elérni, hogy közben odafigyeltek a fenntartható fejlődésre és a környezetvédelmi szempontokra is: ma 14 százalékkal több „zöld” energiát használnak, mint egy éve, így a vállalat fajlagos energiafelhasználása a tervezettnél is jóval kedvezőbb.

– A fenntartható fejlődés mind társadalmi, mind környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból alapvető fontosságú a Hungrana számára. Minden rövid és hosszú távú tervünk mögött ez a filozófia áll, hiszen azt valljuk, hogy így lehet stabilan nőni, és így lehet igazán mikro- és makrokörnyezetünk számára is felelősségteljesen működni – teszi hozzá Reng Zoltán, a vállalat vezérigazgatója.

A Hungrana az elmúlt időszakban sok olyan programot indított, amelyeknél elsősorban a környezeti fenntarthatóság állt a középpontban. Elég csak a Hungrana egyik alaptermékére, a bioetanolra gondolni. A magyar kukoricából készülő bioetanol 70 százalék feletti üvegházhatású gáz (ÜHG)-megtakarítást jelent a benzinhez képest, azaz életciklus-számítás alapján ennyivel kevesebb ÜHG kerül a levegőbe az üzemanyag előállítása során.

– Ebben a számban benne van a kukorica esetében az előállításhoz vagy az olajnál a kitermeléshez kapcsolódó kibocsátás is. Tehát ez egy nettó szám! Ha etanolt keverünk a benzinbe, gondoskodunk arról, hogy az így kapott üzemanyag is jobb ÜHG-profilú legyen, ami a jelenlegi komoly klímaproblémákra is jó válasz lehet. A tavalyi párizsi klímacsúcs, amit a közelmúltban ratifikáltak, igen komoly problémákat vetett fel, ami megköveteli, hogy minden eszközzel fellépjünk ellenük. A mi termékünk és a gyártás hatékonysága felelős válasz ezekre a kihívásokra – mondja Reng Zoltán, és hozzáteszi: – Mienk az ország egyik legnagyobb biomassza-kazánja, amellyel megújulóenergia-alapon termeljük a szükséges hőt a technológiai folyamatokhoz. Ezáltal nemcsak a magyar gazdáknak tesszük még fenntarthatóbbá a működésüket – hiszen plusz bevételhez jutnak –, hanem a mi kibocsátásunk is jelentősen csökken.

A vállalat számára a következő másfél év arról szól majd, hogy még jobban felkészüljenek az európai cukorpiac 2017. októberi megnyitására, a cukorkvóta-rendszer megszűnésére. Most térképezik fel, hogy a változás milyen feladatokat ró a cégre. Az biztos, hogy szükség lesz a szervezet fejlesztésére, a vevőkör szélesítésére, a stratégiai kapcsolatok erősítésére. Emellett szeretnék fokozni az energiahatékonyságot.

– Jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy megfelelően kezeljük a cukorpiacon várható változásokat, valamint a környezeti és társadalmi kihívásokat. Hisszük, hogy az üzleti és fenntarthatósági elvek összeegyezetése ma már a hosszú távú versenyképesség egyik alapja, és csak a felelős növekedés lehet hosszabb távon stabil – fogalmaz Kelemen Kálmán.