Tanítható-e a boldogság?

2018. december 24. hétfő - 07:30 / Kriston László
  •    

Az amerikai Yale legnépszerűbb tantárgya a boldogságról szól. Az 1701-ben alapított egyetemen még soha nem jelentkeztek ilyen sokan egy tantárgyra: ezerkétszázan hallgatják a boldog életről szóló tanokat hetente kétszer az óriási előadóteremben. Tanulható a boldogság?

A Yale kurzusának címe: Pszichológia és a jó élet – népszerűsége is bizonyítja, hogy milyen sokan szeretnének rájönni a jó, tartalmas, élményben gazdag, kiegyensúlyozott, boldog élet titkára. Modern társadalmunkban egyre nagyobb az elidegenedés, nemcsak egymástól, de a természettől is. Úgy tűnik, a fősodor által diktált célok, az anyagi javak szerzése vagy a karrier, nem adnak tartós választ arra, hogy miként lesz az ember boldog az életben. Már a fiatal diákok is érzik, hogy valami nincs rendben, és ezt a felmérések is igazolják. Vizsgálatok szerint rekordszintre emelkedtek a hallgatók körében a stressztünetek – írja cikkében a Reuters. Ebben látja a tantárgy népszerűségének okát Laurie Santos pszichológiaprofesszor, aki ezt a kurzust vezeti a Yale-en.

Kép: Depositphotos

Kép: Depositphotos

Fontos az együttlét

A média és a társadalom fősodra azt sugallja, hogy a pénz, a javak birtoklása, a gazdagság azok a célok, amikért küzdeni kell az életben. Ahogy azt Santos a Reutersnek elmondta: „Keményen dolgozunk, hogy jó fizetésünk legyen és nagy házunk. De nem ezek tesznek minket boldoggá. Ebből ered a félreakarás, vagyis amikor az emberek nem a megfelelő célokat hajtják az életben.”

A tantárgytól azért is várnak sokat a hallgatók, mert elvileg empirikus, tudományos alapon kínál válaszokat az élet e nagy kérdésére, arra, hogy hogyan éljünk boldogan. Santosnak nincs egyértelmű receptje a boldogságra, de azért a pszichológia tudományából fel tud mutatni néhány viselkedési mintát, ami elősegíti a mentális jólétet, a lelki békét: társas érintkezés (szocializáció), testmozgás, meditáció és sok alvás.

Öt tanács fiatalkori önmagunknak
Utólag mindig okosak vagyunk. Bölcsebb, érettebb, tapasztaltabb önmagunk tanácsa jó pár kerülőutat, tévutat és hibát megspórolna nekünk, ha a jövőnkből el tudná juttatni emberi és szakmai jó tanácsát. Milyen tanácsot adnának 24 éves önmaguknak amerikai üzletemberek? Íme a világi érvényesülés és a belső kiteljesedés alapelvei.

„Az igazán boldog emberek sok időt töltenek együtt másokkal, és prioritást adnak a barátaikkal töltött időnek” – mondta Santos, aki szerint a boldogok még arra is szánnak időt, hogy a kávéházi baristával beszélgessenek. Nem véletlen, hogy a hallgatók házi feladata a hála kimutatása, hogy kedvesek legyenek másokkal, teremtsenek kapcsolatokat, kössenek barátságokat.

Az anyagiak számítanak legkevésbé

A boldogság nem más, mint az adott helyzettel való megelégedettség. Ez az érzés – leszámítva a szélsőséges eseteket – mindenki számára adott, elérhető, de tudni kell, hogyan érjük el – mondta korábban a Piac & Profitnak dr. Szondy Máté pszichológus, a Károlyi Gáspár Egyetem adjunktusa. A különféle felmérésekből kiderül, hogy a kiegyensúlyozott, derűs személyiség hozzávetően ötvenszázalékos arányban genetikai adottság, negyven százalékban az egyén hozzáállásán, viselkedésén múlik.

Bizonyított tény például, hogy a mozgás növeli a boldogságérzetet, a szervezetben az euforikus állapotot előidéző endorfin hormonok termelődését, és boldogabbá teszi az embert az is, ha másokért tesz valamit. De csupán tíz százalékban köthető a boldogság az anyagi helyzethez.

Nem a pénztől jutunk előrébb
Az anyagi gyarapodás jut leginkább eszünkbe az előrelépés kapcsán, azonban a magánéletünkben történő változásokat jóval fontosabb előrelépésnek éljük meg. Az azt tervezők között a gyermekvállalás és az új lakás vásárlása tekinthető a legkomolyabb változásnak, míg az új munkahely, illetve a fizetésemelés jóval hátrébb sorolódik.

Az ENSZ – miután 2012-ben március 20-át a boldogság nemzetközi napjává nyilvánította – minden évben kiadja a World Happiness Reportot, amely a világ országait a lakosok boldogságszintje alapján rangsorolja. A 2018-as jelentés szerint Magyarország a 69. helyet foglalja el a 156 országot rangsoroló listán, amelyen 2012-ben még a 110., 2013-ban a 104., 2016-ban a 91., 2017-ben pedig a 75. helyen állt.

Létezik egy hazai boldogságtérkép is, amelyet 2016 óta évente az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja készít el együttműködésben a Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal, és amely szerint is egyre boldogabbak vagyunk. A magyar kutatás rámutat arra is, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és a kistelepüléseken élők szignifikánsan boldogabbak, mint az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők vagy a városiak. A Budapesten élők boldogságszintje a magyar lakossági átlag alatt van a mentális egészség és a pszichológiai immunitás vonatkozásában is.

Magyarország felnőtt lakosainak boldogság-háztartása a szakmai karrierhez kapcsolódó sikerekből, a családdal töltött időből, a nyaralásból és utazásból, a gyermekekkel való foglalkozásból, a szerelmet hozó új kapcsolatokból, a barátságokból, a vásárlásból és ajándékozásból és az önfejlesztő és sporttevékenységek során szerzett élményekből töltődik fel.

Jólét helyett jóllét
A lakosság boldogsága éppúgy mércéje lehet egy társadalom, sőt egy kormány sikerének is, mint a GDP. Az ENSZ, az OECD és Anglia már vizsgálja a polgárok boldogságérzetét. Az emberek egyre inkább rájönnek, hogy a materializmus, az anyagi javak mindenekelőtti fontossága önmagában zsákutca, ha nem társul hozzá valamiféle küldetéstudat, önkiteljesítés, kiegyensúlyozott magánélet és elégedettségérzet.

A jóllét versenyképességi kérdés

A jólét nem egyenlő a jólléttel, jelentette ki dr. Csath Magdolna, a Szent István Egyetem emeritus professzora, a Versenyképességi Tanács tagja a XII. IME Országos Egészség-gazdaságtani konferencián. Magyarország versenyképessége hosszú távon nem fog nőni, ha csak gépbe, technológiába fektetünk be, és nem invesztálunk a tudás és az egészség támogatásával a humánvagyonba. A professzor leszögezte azt is: nem növelhető a versenyképesség az emberek egészsége kárára egészségtelen munkahelyekkel, környezetkárosító tevékenységgel vagy csupán mennyiségorientált növekedéssel.

A svájci Institute for Management Development (IMD) évente jelenteti meg a versenyképességi elemzését. Ezen a listán Magyarország öt helyet lépett előre 2017 és 2018 között. A 63 vizsgált ország között az 52. helyről feljöttünk a 47-dikre, ám a vizsgált részmutatók némelyikében a sor végén kullogunk. Különösen rossz a helyezésünk az egészségügy, az oktatás színvonala és az életminőség tekintetében. Utóbbi esetén az IMD elemzi például, hogy hogyan érzik magukat a munkavállalók a munkahelyükön: vizsgálják a motiváltságot és az elvándorlás szintjét, vagy ahogyan a kutatók fogalmaznak, az agyelszívást. „A képzett munkaerő rendelkezésre állása tekintetében a 63., az agyelszívást nézve pedig a 62. helyen állunk” – mutatott rá Csath, aki szerint Magyarországon jelenleg elhanyagoljuk a humánvagyont, az ország versenyképessége pedig akkor fog javulni, ha a növekedés mellett a fejlődés is megvalósul.

Egyszerű dolgokon múlik, hogy boldog-e a munkahely
A boldogtalan munkavállaló nem hatékony munkavállaló, vagyis rengeteg elpocsékolt pénzt jelent. Tehát nem pusztán emberbaráti jóságból, hanem jól felfogott üzleti érdekből is érdemes a vezetőknek figyelmet fordítaniuk arra, hogy boldogabbá tegyék az alkalmazottakat. Itt van 5 egyszerű dolog, már holnap elkezdheti!