Az Art Market Budapest kiállítási napjain (2021. október 7-10.) és helyszínén INSIDE ART címen, idén a műtárgy.com közreműködésével szervezett nemzetközi művészeti konferencia jelentős nemzetközi szakmai személyiségek részvételével, előadások és panelbeszélgetések formájában ad bepillantást a művészeti piac aktualitásaiba, az annak jelenét és jövőjét formáló trendekbe.
Az idei Inside Art konferencián többek között az alábbi témák kapnak helyet:
MŰGYŰJTÉS: VALÓBAN MAGÁNÜGY?
A magángyűjtemények nyilvános hozzáférhetőségének jelentősége és intézményesülésük folyamataA magánszemélyek általi műgyűjtői tevékenységet gyakran éri az a kritika, hogy annak következményeképpen értékes műalkotások ezrei tűnnek el örökre a nyilvánosság elől. Az utóbbi években azonban egyre több műgyűjtő döntött úgy, hogy gyűjteményét nyilvánosan hozzáférhetővé teszi magántulajdonban lévő kiállítóterek vagy magánmúzeumok alapításával. A korábbi gyakorlattal ellentétben, amikor a gyűjtők csak alkalmanként kínálták fel gyűjteményük egyes darabjait múzeumi kiállítások számára, manapság egyre többen döntenek úgy, hogy művészeti gyűjteményüket állandó jelleggel elérhetővé teszik a közönség előtt. A magánmúzeumok növekvő száma nemcsak a művészeti világ térképét rajzolja át, hanem maradandó értéket teremt az egyedi műalkotások kiállításával. A panelbeszélgetés fő célja, hogy nyomon kövesse és feltárja a műgyűjtés fejlődését a magángyűjtemény alapításától annak a nyilvánosság előtt történő bemutatásáig.
KÖZÉP-EURÓPA A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN
A regionalizmus ereje és a kulturális együttműködés iránti növekvő érdeklődés a visegrádi négyek országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia)Kelet és Nyugat, központ és periféria, Európa és Keleti Blokk, vagy még gyakrabban regionalizmus kontra globalizmus, ezek a definíciók gyakran felmerülnek a közép-európai régióról zajló diskurzus kontextusában. Mára már a közép-európai kulturális ökoszisztéma, beleértve annak művészeti piacát is, zökkenőmentesen integrálódott a legszélesebb nemzetközi környezetbe, miközben számos olyan aspektusa van, amely továbbra is határozottan egyéni ismertető jegyeket mutat olyan tényezőknek köszönhetően, mint a közös történelem, közös értékek és érdekek, valamint a regionális kulturális egymásrautaltság.
ÉPÍTKEZÉS A MŰVÉSZET ÉS KULTÚRA BÁZISÁN
Nagyszabású, összetett kulturális infrastruktúra-fejlesztések és multifunkcionális kulturális központok relevanciája a 21. századbanA központosított, szerteágazó tartalmakat magukban foglaló kulturális központok fejlesztése az innováció hajtóerejeként és a kulturális fogyasztás katalizátoraként mindig is releváns volt a világ bármely közösségében. A nagy volumenű és összetett kulturális infrastruktúrafejlesztések közérdeklődést válthatnak ki a közönség által még kevésbé felfedezett kulturális területek iránt, a társadalmi interakció és párbeszéd platformjaiként funkcionálnak, valamint a kreativitás és innováció forrásai a helyi és nemzetközi kontextusban egyaránt. A világ jelenleg is folyamatban lévő nagyszabású multifunkcionális fejlesztéseinek egyike a Liget Budapest, amelyet gyakran (New York után) „Közép-Európa Central Park”-jának is neveznek. A Liget Budapest a panelbeszélgetéshez kapcsolódóan releváns esettanulmányként és megvitatásra alkalmas referenciapontként kerül bemutatásra, bevonva a témára globális rálátással bíró, a várostervezés, az infrastruktúrafejlesztés és a kulturális beruházások világából érkező vezető szereplőket.
KREATÍV REFLEXIÓ VAGY TÖRTÉNELMI DOKUMENTÁCIÓ?
A történelmi fordulópontok fotográfiai és művészi dokumentációjának szerepe és formái - ahogy a fotográfia bemutatta a kommunizmus utolsó éveit Kelet-EurópábanA történelmi változásokat előkészítő társadalmi frusztráció mindig is hatással volt a művészi kifejezésre és alkotómunkára. Kiváló és viszonylag friss példa erre az, amikor a kilencvenes évek elején a Közép- és Kelet-Európa „kommunista blokkjához” tartozó államok kivívták szabadságukat és függetlenségüket a több évtizedes kommunista uralom után. A panelbeszélgetés ezt a történelmi eseményt és az azt megelőző éveket veszi példaként, és azt igyekszik feldolgozni, hogy a fényképezés hogyan rögzítette és mutatta be a 20. század végi történelmi fordulóponthoz vezető korszakot. A fotográfia az érzékeny művészi reflexió és éles történelmi dokumentáció eszközeként feltárta az utópisztikus jövőképre épülő társadalmi rendszer ellentmondásait és ezeknek az ellentmondásoknak a társadalomra gyakorolt hatását. E társadalmi és művészeti jelenségek résztvevői, szakértők, kurátorok, fotótörténészek és a kor fotográfiai közösségének néhány kulcsszereplője kapott felkérést arra, hogy osszák meg nézeteiket a fotográfiának a felbomló kelet-európai kommunizmus korszaka visszatükrözésében és dokumentálásában betöltött szerepével kapcsolatban, illetve fogalmazzák meg, hogy milyen különbségek és hasonlóságok fedezhetőek fel a késői kelet-európai kommunizmus kontextusában és a világ bármely más részén a politikai elnyomás közegében tevékenykedő fotográfusok alkotómunkája között.
A panelbeszélgetések, előadások olyan szakértők személyes közreműködésével valósulnak meg, mint például Csillag Eszter – a Q Contemporary művészeti vezetője, Budapest; Sylvain Levy - társalapító, DSL Collection, Párizs, Alicja Knast - a Prágai Nemzeti Galéria általános vezetője, Prága, Adam Reichardt - a New Eastern Europe főszerkesztője, Krakkó; Sághi Attila - műszaki vezérigazgató helyettes, Liget Budapest Projekt, Budapest; Szántó András - író, kutató, művészeti, kulturális, és média tanácsadó, a „The future of the museum” című könyv szerzője, New York; Vladimír Birgus, Prof. PhDr. – fotográfus, a Sziléziai Egyetem (Opava) Kreatív Fotográfia Intézetének vezetője, Prága és Olja Triaška Stefanovic - fotográfus, vizuális művész, a Szépművészeti és Design Akadémia docense, Pozsony.
Bővebb információ az Inside Art konferenciáról: insideart.hu
(x)
