Pénzt, de honnan? Milyen forrást vehet igénybe egy vállalkozás?

Ha már megfogant a sikeresnek vélt ötlet, akkor jön a következő kérdés: annak megvalósításához milyen forrást és honnan vegyen igénybe a vállalkozás. Ehhez kívánunk fogódzót nyújtani a Bankmonitor.hu szakértőjének segítségével.

A cikk a Piac & Profit magazin október-novemberi számában jelent meg. 

A következő lapszám december 11-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságosoknál, vagy előfizetési szándékát jelezze a [email protected] címen.

Támogatott hitelekben nem szűkölködik a piac. Több különböző célra, más-más nagyságrendben elérhető támogatott hitelkonstrukciók közül választhatják ki a vállalkozók a számukra megfelelő finanszírozási forrást.

Januártól ismét elérhető az egyik legkedvezőbb beruházási hitel, a Növekedési Hitel (NHP) Fix. Elnevezése abból fakad, hogy ez hosszú távon, akár 10 éves futamidő mellett is jóval a piaci kamatozás alatt, 2,5 százalékon rögzítve áll a beruházást tervező vállalkozók rendelkezésére.

A töretlen népszerűségnek örvendő Széchenyi Hitelprogram beruházási hitelkonstrukciót kínál a vállalkozások számára, ráadásul nem csak hosszú távra. A magas, 5 százalékos állami támogatásnak köszönhetően a Széchenyi Beruházási Hitel gyakorlatilag nulla százalékos kamatozással érhető el. Fontos azonban megjegyezni, hogy e hitelek kamata változó, és nem fix.

(Fotó: depositphotos.com)

A Széchenyi Hitelprogram termékpalettáján a működés finanszírozására alkalmas hitelek is megtalálhatók: a köztudatban Széchenyi Kártya néven ismert folyószámlahitel, az agrárvállalkozásokat kiemelten támogató Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel, a készlet- és vevőfinanszírozásra használható Széchenyi Forgóeszköz Hitel, a támogatások kiegészítéseként igényelhető Támogatást Megelőlegező és Széchenyi Önerő Megelőlegező hitel.

A Széchenyi Hitelek nem mindegyike érhető el minden banknál. Az e konstrukciót nem kínálók azonban kivétel nélkül kidolgozták a Széchenyi Hitellel konkuráló saját terméküket, amelyek hasonlóan kedvező árazással, de gyakran sokkal kevesebb adminisztrációs teher mellett, gyorsabban érhetők el – mutat rá Csányi Franciska, a Bankmonitor.hu vállalatfinanszírozási szakértője.

Az egyes hitelkonstrukciók az eltérő árazás mellett az igényelhető összegben, míg a hosszú távú hitelek a támogatott felhasználási célokban is eltérnek egymástól. A két legnépszerűbb támogatott hitel fontosabb paramétereit – kiegészítve a piaci alapú hitelek megfelelőivel – táblázatban foglaltuk össze.

A Széchenyi Beruházási Hitelből ugyan alacsonyabb összeg, maximum 100 millió forint igényelhető – szemben az NHP Fix egymilliárd forintos felső határával –, az a támogatott hitelcélokat tekintve jóval rugalmasabb. Pár jellemző hitelcél, amely csak a Széchenyi Beruházási Hitel keretében finanszírozható: bérbeadási célú ingatlan vásárlása, lakóingatlanként nyilvántartott ingatlan vásárlása irodahasználat céljára, üzletrész kivásárlása és hitelkiváltás.

Mennyi hitelt kaphat egy cég?

Sokan gondolják azt, hogy a támogatott hitelek egyben azt is jelentik, hogy a jóváhagyásuk kevésbé szigorú feltételek mentén történik. Ez a Bankmonitor.hu szakértője szerint tévhit. Mondván, e hiteleket az állami támogatás tartalmától és az állami forrástól függetlenül a bankok is saját kockázatra helyezik ki, azaz ha az adós nem tud fizetni, az a bank vesztesége.

Ebből adódóan a támogatott hitelekre szóló kérelmeket ugyanazon alapvető hüvelykujj-szabályok mentén hagyják jóvá, mint a kereskedelmi bankok saját hiteltermékei esetén.

Egy cég hitelezhetőségét alapvetően jogi hátterének tisztasága, a tulajdonos szakmai kompetenciája mellett a pénzügyi háttere határozza meg. A legfontosabb paraméterek, amelyek alapján mi magunk is meg tudjuk határozni megközelítőleg azt, hogy mekkora hitelt tud a cégünk felvenni, az az árbevétel, a készlet- és vevőállomány, a kimutatott nyereség és a saját tőke.

Standard körülmények között egy cég az árbevételének 50-60 százalékáig finanszírozható. Ezen belül a variálhatók a különböző típusú források: a folyószámla-hitelkeret, a forgóeszközhitel, a beruházási hitel, esetleg faktorkeret, lízing. A bankok nemcsak az általuk felállított kereteket, jóváhagyott hiteleket veszik alapul, hanem a cég más bankoknál fennálló kötelezettségeit is. Ez alól persze vannak kivételek. Projektfinanszírozás esetén például – amikor nem a múltbéli, hanem a beruházás jövőbeli árbevétel- és nyereségtermelését veszik a hitelezhetőség alapjául – ezek a szabályok másként működnek.

A folyószámla-hitelkeret mértéke alapvetően az árbevétel 10-25 százaléka között mozoghat, függően a gazdasági múlt sikerességétől, illetve a bank és a cég közös múltjától. A keret nagyságát továbbá a hitelhez biztosított fedezet erőssége is befolyásolja (ingatlanfedezet, tulajdonosi készfizető kezesség stb.).

A forgóeszköz-hitelkeret mértékét a készleteink éven belüli forgási sebessége, illetve a vevőink fizetési határideje határozza meg. A rendelkezésre bocsátható összeget az általános készlet- és vevőállomány együttes nettó értékének 80 százalékában maximalizálják a bankok. A hitelösszeg megállapításakor az elfekvő készletek nagysága, illetve a lejárt vevőkövetelések nagy szerepet játszanak.

A beruházási hitel mértékének meghatározása némileg bonyolultabb számításon alapul. Abból kell kiindulni, hogy az adott hitel éves adósságszolgálatát (azaz a tőke- és kamatfizetési kötelezettségét) a kimutatott eredményünk biztonsággal fedezni tudja, hiszen ez biztosítja a hitel zavartalan visszafizetését. Nem elég azonban, ha egy az egyben fedi egymást a két szám, a bankok egy 20-30 százalékos puffert is elvárnak a nyereségünkben.

A törlesztőrészlet a hitel futamidejétől is függ. Más futamidővel számolhatunk ingatlanvásárlás esetén (ez akár 10 év is lehet), illetve egy gépbeszerzésnél, ahol általában 5–7 év. Fő szabály, hogy a megfinanszírozott eszköz amortizációval csökkentett értéke sosem lehet alacsonyabb, mint a bank kintlévősége.

A beruházási hiteleknél az elvárt önerő 20-30 százalék között mozog, ez függhet a beruházás típusától, illetve a biztosítéki háttér erősségétől is.

Persze ahány bank, annyi szokás, az itt említettek hüvelykujjszabályokként alkalmazhatóak – figyelmeztet Csányi Franciska. Hozzátéve, a cégünk számára ténylegesen megítélhető hitelösszeget számtalan más olyan tényező is befolyásolja, mint például a saját tőke és akár az egyéb kötelezettségvállalások mértéke.

Fix vagy változó kamatozás?

Tény, hogy az öt százalékos állami kamattámogatásnak köszönhetően az egyébként az irányadó budapesti bankközi hitelkamatláb (Bubor) + 4,5 százalék kamatozású Széchenyi Beruházási Hitel jelenleg nulla százalékos kamatozás mellett érhető el. Na de meddig maradhat ez így?

A változó kamatozású konstrukciók esetén a cégtulajdonos elsődleges jövőbeli kockázata a potenciális kamatemelkedés, melynek mértékére még Nobel-díjas közgazdászok sem tudnak pontos előrejelzést adni. Ezért a Bankmonitor.hu szakértője szerint érdemes lehet egy múltbeli analógiából kiindulni. Eszerint az Európai Központi Bank alapkamata a 2008-as válságot megelőzően átlagosan 3,7 százalék volt, s ha csupán annyit feltételezünk, hogy az uniós irányadó ráta visszatér a válság előtti átlaghoz, akkor az +3,7 százalékpontos emelkedést hozhat. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor Magyarország alacsonyabb fejlettségi szintje miatt itthon ennél magasabb kamatemelkedés várható.

A reálkamat normál körülmények között rövid futamidőn is a 0–0,5 százalék közötti tartományban mozog. Ez alapján – illetve figyelembe véve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs előrejelzését – a 3,5 százalékos BUBOR egy abszolút reális szcenárió lehet középtávon, 2–3 év alatt. Az érem másik oldala viszont, hogy az MNB jelenlegi vezetésének kiemelt célja a kamatszintek alacsonyan tartása, és a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci folyamatok is támogatják e törekvést.

Ha figyelembe vesszük az előbbiekben bemutatott lehetséges forgatókönyvet, akkor hosszabb futamidejű beruházási hiteleknél a fix 2,5 százalékos kamatozású NHP Fix már jobb választás.

Nézzük a döntés súlyát egy 9 éves futamidejű, 100 millió forintos hitelfelvétel példáján keresztül! A számítások szerint, ha az első három évben négy százalékpontnál nagyobb mértékű kamatemelkedés következik be, akkor a fix 2,5 százalékos hitel egészen biztosan kedvezőbb, mint az aktuálisan nulla százalékon elérhető.

Amennyiben az első három év alatt három százalékpontos lesz a kamatnövekedés, akkor a megtakarítás 2,12 millió forint. Azt nem is említve, hogy mennyit ér a vállalkozóknak a nyugalom, nevezetesen, hogy a hitel teljes futamideje alatt nincsenek a vártnál esetleg nagyobb mértékű alapkamat-növekedésnek kitéve.

Élet a Széchenyi és NHP Fix-hiteleken túl

Igen kedvező hitelkonstrukciókat kínál a Magyar Fejlesztési Bank a vállalkozások versenyképességét támogató hitelprogramjában. Az érdeklődő cégeknek érdemes folyamatosan figyelniük az intézmény honlapját, ott ugyanis nyomon követhető, hogy aktuálisan milyen hitelcélokra nyitnak meg támogatási forrást.

Az adminisztrációs kötelezettségek sokrétűek e hiteleknél, a határidők gyakran csúsznak, ezért cserébe akár 10 százalékos önerővel, nulla százalékos kamatozás mellett is forráshoz juthatunk.

Mivel e hitelek jóváhagyása és folyósítása időben nem kiszámítható, Csányi Franciska azt javasolja, hogy az igény benyújtásával párhuzamosan más vonalon is indítsuk el a hiteligényünket – akár piaci alapon is. Így, ha a hitel nem érkezik meg időben, azt más forrásból helyettesíteni tudjuk.

Sok vállalkozó esik abba a hibába, hogy hosszú hónapokon át késlelteti a beruházása elindítását a nulla százalékos hitelre várva, nem gondolva át, hogy e későbbi indítás miatt kiesett árbevétel bőven meghaladhatja a hitel nyújtotta költségmegtakarítás pénzügyi előnyét.

A valamilyen módon exporttevékenységhez kötődő vállalkozások számára rendelkezésre állnak az EXIM Bank kedvezményes hitelkonstrukciói, forint- és euróalapon, beruházás- és forgóeszköz-finanszírozásra egyaránt. A bank hitelvolumentől függő, piaci árazás alatti egyedi, fix, illetve változó kamatozású hitelekkel is jelen van a piacon.

Kedvező árazása mellett a konstrukciók előnye, hogy a támogatástartalom nem terheli a vállalkozásoknak adható állami támogatás (de minimis) keretet. Illetve beruházási hiteleknél akár 15 éves futamidőben is gondolkozhatunk, ami szintén megkönnyíti a hitelfelvételt.

Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a közvetlenül az EXIM Banktól igényelhető hitelek esetében a minimális hitelösszeg 100 millió forintnál kezdődik. Kisebb projekt-, illetve forgóeszköz-finanszírozásra a kereskedelmi bankokon keresztül is elérhető konstrukciók viszont már alacsonyabb összegben, akár 30–40 millió forintért is hozzáférhetők.

Startup, inkubáció, kockázati tőke

Vállalkozói ötletért állnak sorba a kockázatitőke-befektetők. Az ilyen és ehhez hasonló szexi szalagcímek mindennapossá váltak az elmúlt években Magyarországon is. Több azonban a tévhit, mint a szilárd ismeret e területen – hangsúlyozza a szakértő. Igaz ugyan, hogy a tőkeoldali finanszírozás (ahol nem visszafizetendő forrást kap a cégtulajdonos, hanem részesedést ad a pénzért cserébe) formái sokat fejlődtek, strukturáltabbá váltak az elmúlt években, két alapigazság nem változott.

Egyrészt a tőkeoldali finanszírozás tényleges megszerzésére ma csak az induló és korai fázisban lévő vállalkozások töredéke képes, mivel a legtöbb esetben elvárás a korábbi sikeres vállalkozói múlt, alátámasztott üzleti terv és számos más, speciális követelménynek történő megfelelés. Másrészt a rendelkezésre álló források összességében is csupán a teljes hazai kis- és középvállalkozási finanszírozási igény marginális részét képesek kielégíteni.

Ugyan a befektető nem kér kamatot a kockáztatott összeg után, az általa biztosított pénz soha nem ingyen áll rendelkezésre. Az elvárt hozam a részesedés eladásakor realizálódik a befektető számára. A 30-50 százalékos elvárt hozam láttán sokan összerezzenhetnek, mondván, ez irreális. A közgazdasági megalapozottságát e hozamelvárásnak a nagyon magas kockázat adja, amely nem jelent mást, mint hogy a tőkefinanszírozást kapott cégek jelentős része sikertelen lesz, és a befektetők minden invesztíciójukat elveszítik. E veszteségekért is a kevés számú, de nagyon sikeres befektetések jelentős hozama kárpótolhat.

A támogatott tőkefinanszírozási formák mögött EU-s vagy állami források állnak (jellemzően: Hiventures, Széchenyi Tőkealap, MFB Invest). Az állami hátterű szereplők engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy 20 százalék alatti éves hozammal, akár 12 százalékkal is megelégedjenek. Ez jellemzően az alapító tulajdonos számára egy ekkora mértékű hozam biztosítása melletti kivásárlási opcióban ölt testet.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo