A Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével végzett 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményei szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de földrajzi helyzettől függően nagy eltérésekkel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív pszichológiai kutatócsoportja a Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérése szerint Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, míg Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent. Az Otthon Centrum megvizsgálta, hogy van-e összefüggés a városokban élők boldogságérzete, és a helyi ingatlanpiac dinamikája között.
A megyeszékhelyek közül Tatabánya lett Magyarország legboldogabb városa, ahol a tavalyi évben átlagosan 212 ezer forintos négyzetméteráron lehetett téglalakáshoz jutni. A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, de Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron is emelkedett a boldogságszint. „A boldogságindex növekedésével párhuzamosan a téglalakások árai is emelkedtek a 2017 és 2018 közötti periódust vizsgálva” – mondja Soóki-Tóth Gábor. Az említett településeken 2017-hez viszonyítva 10 és 20 százalék közötti mértékben nőtt a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára. A debreceni téglaépítésű lakások árai nem sokkal maradtak el a legboldogabb nagyvárosnak megválasztott Győrtől: a cívis városban regisztrált 329 forintos átlagos négyzetméterár kicsivel maradt alatta a győri 331 ezer forintos fajlagos árnak.
Szintén nőtt a boldogsági szint Miskolcon és Salgótarjánban, azonban a két kelet-magyarországi város továbbra is az az utolsó két helyet foglalja el az országos rangsorban. Az Otthon Centrum elemzése alapján Salgótarjánban a 2017 és 2018 között lezajlott 18 százalékos áremelkedés ellenére sem érik el a téglaépítésű lakások árai a 100 ezer forintos szintet. A boldogsági rangsorban elért rossz helyezése ellenére mégsem a borsodi megyeszékhelyen lehetett tavaly legolcsóbban téglalakást vásárolni: Miskolcnál Salgótarján mellett Nagykanizsa, Hódmezővásárhely és Szekszárd is olcsóbbnak bizonyult. Az elemzők nagy meglepetésére csökkenő boldogsági szintről számolt be a lakosság Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen, annak ellenére, hogy ezen nagyvárosokban 2017-hez képest átlagosan 15 és 25 százalékkal drágábban lehetett téglalakáshoz jutni a tavalyi évben – mondja Soóki-Tóth Gábor.
„A boldogságindex és lakásárak között a legnagyobb ellentmondást Budapesten találjuk. A főváros boldogságindexe bőven az országos átlag alatt van, annak ellenére, hogy ország legdrágább részei éppen főváros kerületei. Nem túlzás azt állítani, hogy a belső és budai kerületek többségében a téglaépítésű lakások négyzetméterára a legdrágább vidéki városok értékénék duplája.” – zárja gondolatait Soóki-Tóth Gábor.
