Évente egy hónapot ülünk a dugóban

Számos budapesti dolgozónak több idejébe kerül a városon belüli munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik két település között ingáznak mindennap. A karácsonykor megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezen az értéken. A fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, máshol csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia.

Mi történik, ha egy vállalatnak már nemcsak a munkaerő, az energia vagy a finanszírozás elérhetőségével, hanem a víz tartós hiányával is számolnia kell? Ki fizeti meg az alkalmazkodás árát?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A kutatásban részt vevők 75 százaléka Budapesten vagy városokban él, nekik az esetek többségében nem kell ingázniuk más településekre a helyi munkalehetőségeknek köszönhetően. Mégis, a Budapesten élők számára általában több időt vesz igénybe a munkába járás, mint a más típusú településen élőknek, sőt sok esetben az ingázók sem utaznak annyit naponta, mint akik Budapesten szeretnének eljutni az otthonuktól a munkahelyükig és vissza – derült ki a Profession.hu országos kutatásából.

Öt munkanapból csak három telik el hasznosan
Életünk során közel 10,5 évet töltünk munkával, azonban az időnk maximum 60 százalékát használjuk ki produktívan, ami azt is jelenti, hogy az 5 munkanapból mindössze 3 telik igazán hasznosan.
Országosan a válaszadók közel fele (47%) szerencsés helyzetben van, hiszen kevesebb mint 30 percet vesz el az idejéből a napi munkába járás. Egyharmaduk számára ez az idő akár naponta 45–120 perc is lehet, ami évi egy hónapnak felel meg, míg 5 százalékuk sajnos kénytelen 3 óránál is többet utazni nap mint nap, függetlenül attól, hogy ingázónak számít, vagy sem. Ez azt jelenti, hogy az év tíz százalékát utazással tölti. A budapestiek 56 százaléka mindennap 45–120 percet tölt utazással, közel olyan arányban, mint az ingázók, akiknek szintén ennyi idő szükséges az út megtételére.

Kép: Pixabay

Nem Budapest az ingázás epicentruma

A megkérdezettek mindössze a 25 százaléka dolgozik a lakóhelyétől eltérő településen, ugyanakkor az ingázók nagy része nem Budapestre és nem is megyei jogú városokba, hanem egyéb városokba jár át dolgozni. Minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál inkább jellemző rá, hogy nem ingázik – például a budapestiek csupán 6 százaléka nem dolgozik Budapesten, míg a falusiak, községbeliek 47 százaléka jár át máshova dolgozni.

Elvesztegetett idő az ingázás
A magyarok többsége üresjáratnak, elvesztegetett időnek gondolja az ingázást, a munkavállalók ötöde kifejezetten gyűlöli. A cégeknek reagálniuk kell erre a trendre, és előtérbe helyezni a távmunka-megoldásokat.
A felmérésben részt vevők 31 százaléka használ csak autót, többségük (69%) más közlekedési forma mellett teszi le a voksát. Közülük a budapestiek választják legnagyobb arányban (67%) a tömegközlekedést, nem meglepő módon, hiszen itt van kiépülve a legjobban a hálózat. A kisebb településeken sokan azért nem járnak tömegközlekedéssel, mert egyszerűen nincs megfelelő járat a munkahely és lakóhely között. Ők többnyire kénytelenek autóval közlekedni (37%), helyközi járatokkal (20%) vagy éppen kerékpárral (21%). Minél kisebb a település, ez annál jobban igaz.

Talán a biciklisek azok, akiknek a többsége nem a lehetőségek hiánya miatt, hanem meggyőződésből, saját akaratból döntött a választott közlekedési forma mellett, hiszen a kutatás szerint minden második kerékpárral járó nem váltana autóra akkor sem, ha tehetné. A bejárást segítő körülmények tehát távolról sem ideálisak, ugyanakkor a válaszadók 62 százaléka mégis azt állította, hogy elégedett a jelenlegi közlekedési lehetőségeivel.

Véleményvezér

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell

Többé nem lehet csak úgy titkolni a fizetéseket: a kis cégeknek is lépniük kell 

A legtöbb kkv-vezető úgy legyint a bértranszparenciára, mint valami multis adminisztrációra, ami majd valahol 100 főtől kezdődik.
Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye?

Tudatos provokáció volt Magyar Péter telefonügye? 

Ellentmondásokkal teli történet.
Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja

Putyin egy NATO tagállam megtámadását fontolgatja 

Az amerikai hírszerzés feje fontos ügyben ment személyesen Moszkvába.
Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült

Kesztyűt dobott Orbán Viktornak Magyar Péter – frissült 

Magyar Péter Paksra hívta a parlamenti pártok elnökeit.
Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek

Meghalt az ukrajnai háború humanista hőse, akit még az oroszok is tiszteltek 

Tragikus véget ért egy ukrajnai hős sorsa.
Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan

Hatalmas fegyvercsomagot kap Ukrajna, de ami igazán meglepő, hogy honnan 

Törökország döntő fontosságú fegyvereket ad el Ukrajnának.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo