Sertéshús (egész, vagy félsertés 2014-től, meghatározott részek, például comb, karaj, tarja 2016-tól), baromfihús, tojás, friss tej (2017-től), hal, sertés belsőség (2018-tól), vendéglátás (két lépésben, 2017-től, majd 2018-tól): szépen csökkentek az áfakulcsok egyes alapvető élelmiszerek, a vendéglátásban pedig a helyben készített és fogyasztott étel- és alkoholmentes italféleségek körében. Ma már az áfa itt csak 5%, a korábbi 27%-kal szemben.

A legfrissebb idén januárban életbe lépett áfakulcs-változásokról itt olvashat!

Az áfakulcs csökkentés nyomán sorozatban jöttek ugyanazok a kérdések, vajon mi lesz azzal a pénzzel, amiről a költségvetés lemond. Az alapvető elvárás az volt, hogy akkor csökkenjenek a bolti árak. Ez részben így is történt, például a sertéshús, vagy a baromfihús esetében a statisztikák alapján a boltosok az áfakulcs csökkenését megelőző december hónaphoz képest januárban le is meszelték a régi árakat és jöttek - a régi árhoz képest - a zömében 17%-kal kisebb árakat mutató árcédulák. Nem minden boltos csökkentette a fogyasztói árat ugyanúgy, de a többség levitte a megengedett legkisebb szintre. De hát ez nem maradt sokáig így és más termékek esetében pedig nem is így indult az áfakulcs lefaragása után az új ár.

Az ok nem a mezőgazdasági termelő, vagy az élelmiszerfeldolgozó, vagy a boltos kereskedő mohósága volt, hanem a termelői, mezőgazdasági átadási ár emelkedése. Az agrárium már csak ilyen, ha valamiből csökken a mezőgazdasági termelés, kevesebb van belőle a piacon, fel is szökik az ára. És ez végiggurul - vagy más kifejezéssel végiggyűrűzik - a teljes értékesítési láncon, a termelői árak mozgását ugyanis nem lehet a határon megállítani – írta a blokkk.com.

Mennyi is volt az annyi

Megkíséreltük végigmustrálni, hogy az áfakulcs csökkentésében érintett alapvető élelmiszerek körében miként változtak a bolti árak a váltás után, majd a későbbiekben. A 27%-os áfakulcs esetében 17%-os fogyasztói árcsökkenést kellett keresni a váltást megelőző december és a közvetlenül követő január között (ennek a két időszaknak az összehasonlítása mutatja legpontosabban az áfakulcs csökkentésének árhatását). A friss tej esetében 18%-ról tolták le 5%-ra az áfakulcsot, így itt 11% a tisztán számítható áresés. Persze, a százalékos mutatók körében ez nem mindig olyan egyszerű, hiszen például a tejáraknál a KSH együtt számolja a friss és az UHT tejek változásait, utóbbinál viszont nem volt áfakulcs csökkenés. De ahol volt, ott a következők szerint alakult:

Egyedi hatás akadt szép számmal, ami eltérítette a várható árcsökkenés mértékét: a baromfi influenza (kisebb lett ugyan a hazai állomány, de bedugult az export is, emellett kevesebb lett a tojás), a tejpiac éppen kikapaszkodóban volt a termelők korábbi vaskos válságából, a hal esetében pedig pontyból már decemberben is kevesebb volt. A KSH ársorában az egyben számolt friss és a tartós tejeknél volt árcsökkenés így is.

Hosszabb távon már erősen olvadozott az árcsökkentő hatás, pontosan az előbb említettek miatt. A vásárló ugyan nem agrárpiaci szakember (bár vannak kivételek), de hát valamit sejthet abból, ami az árcédulákon látszik:

És ami az árcédulán van, arról a statisztika már körmönfontabb képet rajzol, hiszen az átlag mögött érdekesebb különbségek is kirajzolódnak, főleg az, hogy egyes cikkeknél már nincs nyoma első pillantásra a korábbi áfacsökkentésnek: