A fenntarthatóság fontos lépés a üzleti siker felé

Ma már szinte nincs is olyan sikeres nagyvállalat, amely ne akarna ügyfeleinek, dolgozóinak is fenntartható értékeket adni. Sőt, a legtöbbször a fenntarthatóság már nem egy különálló célrendszer, hanem szervesen beépül a mindennapi működésbe, üzleti gondolkodásba is – derült ki a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési gyakorlatokról szóló üzleti reggelijén. Ez különösen fontos most, hiszen olyan gazdasági, környezeti és társadalmi kihívásokkal kell szembesülnünk, amelyek meghatározzák a hétköznapjainkat, valós kockázatot, de egyben üzleti lehetőségeket is jelentenek a vállalatoknak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Global Fortune 250 vállalatok 90-95 százaléka az elmúlt 10 évben folyamatosan készít nem pénzügyi jelentést teljesítményéről, miközben Kelet-Európában csak a vállalatok 65 százaléka – olvasható a KPMG 2017-es Fenntarthatósági Jelentésében. Gyakori, hogy a vállalatok az éves pénzügyi jelentésükbe integrálják a nem pénzügyi teljesítményük bemutatását is (78%), bár ezt jellemzően a helyi szabályozás kényszeríti ki a vállalatokból. A jelentések fő célja a bizalomépítés, ezért a globális vállalatok kétharmada külső, független szereplővel is igazolja a jelentések tartalmának megbízhatóságát.

A KPMG az idei fenntarthatósági kutatásában kiemelten foglalkozott az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) integrációjával, a klímaváltozás, valamint az emberi jogok megjelenésével. A leggyakrabban hivatkozott célok között az éghajlatváltozás elleni fellépés, a tisztességes munka és gazdasági növekedés, az egészség és jólét, valamint a felelős fogyasztás és termelés szerepelnek. A célok integrálása szempontjából a cégek érettsége azonban még nagyon különböző: míg a célok megértésében és a rangsorolásában már a kutatásban résztvevők körülbelül 80 százaléka elért valamilyen eredményt, addig a teljesítmény mérésében több mint a vállalatok fele még a startvonalon áll.

Az üzleti reggeli keretén belül egy panelbeszélgetésben Joerg Bauer, a GE elnöke, ifj. Chickán Attila, az Alteo Group elnöke, Jancsár Gergely, a MOL Group Fenntartható fejlődés programjának vezetője, Klement Tibor, a Borsodchem HSE igazgatója, Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója és Ságodi Attila, a KPMG tanácsadói részlegért felelős partnere vitatta meg, hogyan épülhetnek be a vállalatok mindennapi működésébe a nem üzleti célok. A beszélgetésben a magyarországi fenntarthatósági jelentéskészítés és az ENSZ SDG-k összekapcsolásának gyakorlatáról és egyéni fejlődési útjairól is hallhattak a résztvevők.

Joerg Bauer, a GE Hungary elnöke a fenntarthatósági jelentési gyakorlatok témában az üzleti reggelin elmondta, hogy a GE-nél a fenntarthatóság nem egy csak egy önmagáért való kezdeményezés, hanem a dolgozókra, környezetre és folyamatokra gyakorolt hatása miatt az üzleti, pénzügyi eredményekben is egyértelműen pozitív jelenség. A nemi egyenlőség, diverzitás, egészségmegőrzés és minőségi oktatás témában indított programjaik egyértelműen javítják a dolgozói elköteleződést, segítik a toborzást.

A vállalatok viszik tovább a fenntarthatóság ügyét
A hazai vállalatok 81 százaléka gondolja úgy, hogy a környezeti felelősségvállalás az egyik legfontosabb és legaktuálisabb területe a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságának– derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből.
Chris Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója is egyetértett azzal, hogy a gazdasági fejlődés mellett fontos az ENSZ fenntartható fejlődés célkitűzéseinek teljesülése – ezzel támogatva a hosszú távú értékteremtést. „Ez nem egy kötelező feladat, a fenntarthatóság nem pénzügyi cél, de közben nagyon sok ember dolgozik azért éppen nálunk, mert jót teszünk, jó ügyekért teszünk. A telekommunikáció ráadásul önmagában is segíti a fenntarthatóságot. A Magyar Telekom szerencsés helyzetben volt abból a szempontból, hogy amikor az ENSZ fenntartható fejlődés céljai megfogalmazódtak, mi már dolgoztunk a negyedik, 2020-ig tartó fenntarthatósági stratégiánkon."

A fenntartható szolgáltatások és működés tekintetében minden vállalat nagyon különböző utat jár be, nincs egy univerzálisan követhető recept. Nagyon fontos a célok és eredmények folyamatos elemzése, a tervezés, az új rendszerek megvalósítása. Ezzel azonban nem ér véget a folyamat: a bevezetett változtatásokat vissza kell követni, megbizonyosodni a megfelelő minőségről és értékelni az eredményeket, majd újrakezdeni a körfolyamatot. A KPMG ebben tud hatékony segítséget nyújtani.

Ságodi Attila, a KPMG tanácsadói részlegéért felelős partnere elmondta: „Ügyfeleinket a legkülönbözőbb iparágakban segítjük fenntarthatósági céljaik elérésében, stratégiájuk fejlesztésében, GRI Standard szerinti jelentésük elkészítésében, működésük vagy értékláncuk fenntarthatósági szempontú átvilágításában - mindezt egy hiteles tanúsítási folyamat keretében, ami segíti a helyi szintű érintettek bizalmának további erősítését.”

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo