A BDI - az egyik legnagyobb német gazdasági érdekképviselet - vezetője, Siegfried Russwurm hétfőn ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy "a lehető legnagyobb mértékben csökkentenünk kell a gázfogyasztást, minden kilowattóra számít".
A legfontosabb a földgáztározók feltöltése a téli szezonra, ezért minél több új forrást kell bevonni, az iparvállalatoknak pedig át kell állniuk más energiahordozó, például a kőolaj használatára.
Ugyanakkor "számos ipari folyamat csak földgázzal működik, ezért a gázhiány a termelés leállásával fenyeget" - mutatott rá a BDI elnöke.
A hiány elkerüléséhez elengedhetetlen a gáztüzelésű energiatermelést visszafogása, ezért "azonnal" be kell állítani az áramtermelésbe a tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket.
Ugyancsak elengedhetetlen a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű kiaknázása. Ezen a területen véget kell vetni a fejlesztéseket hátráltató vitáknak, a politikusoknak és a közigazgatásnak "turbófokozatba kell kapcsolniuk" a szél- és naperőművek építésére szolgáló új területek kijelölése és a beruházások gyorsabb engedélyezés érdekében - tette hozzá az iparral összefüggő szolgáltatásokkal együtt a német hazai össztermék (GDP) nagyjából egyharmadát biztosító cégek érdekképviseletének vezetője.
Németországban az ipar a legnagyobb földgázfelhasználó, 37 százalékos részaránnyal. A második számú tényező a lakosság, a háztartások fogyasztása 31 százalékos arányt képvisel. A nagyobbak közé tartozik még a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is 13 százalékos aránnyal.
A kormány a hét végén ismertetett tervek szerint a többi között a széntüzelésű áramtermelés bővítésével igyekszik csökkenteni a földgázfogyasztást. Az ipari fogyasztókat egy új árverési megoldással ösztönöznék takarékoskodásra. Az elképzelés lényege az, hogy a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkentik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják.
A takarékoskodás célja, hogy fel tudják tölteni a földgáztározókat a téli szezonra. A tározók üzemeltetőit az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül támogatnák, egy 15 milliárd eurós hitelkerettel. A kedvezményes hitel azt szolgálja, hogy a tározók üzemeltetői meg tudják fizetni az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett árat a téli szezonra elraktározandó gázért.
A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég számos hasonló - a többi között Lengyelországot érintő - lépés után a napokban a Németországba irányuló földgázszállításait is visszafogta. Így az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség egy hét alatt több mint 50 százalékkal csökkent.
Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) legutóbbi, vasárnapi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hét elején még 1400 GWh felett volt.
Ugyanebben az időszakban szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
Az ellátás ugyan továbbra is biztosított Németországban, de az utóbbi napok fejleményei már a Németországon keresztül más országokba, a többi között Franciaországba, Ausztriába és Csehországba irányuló földgázszállítást is "érintik" - áll a Bundesnetzagentur jelentésében.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta. (MTI)
