A lakosság boldogsága éppúgy mércéje lehet egy társadalom, sőt egy kormány sikerének is, mint a GDP. Az ENSZ, az OECD és Anglia már vizsgálja a polgárok boldogságérzetét. Az emberek egyre inkább rájönnek, hogy a materializmus, az anyagi javak mindenekelőtti fontossága önmagában zsákutca, ha nem társul hozzá valamiféle küldetéstudat, önkiteljesítés, kiegyensúlyozott magánélet és elégedettségérzet.

A klasszikus értékalapú befektető nem spekuláns, nem rövid távú folyamatok meglovagolására játszik, nem a tőzsdei árfolyamok napi ingadozásán és árfolyamkülönbségeken nyerészkedik. Évtizedes távlatokban gondolkodik, szektorok, termékfajták és cégek hosszú távú piacképességét mérlegeli, amikor részvényt vesz. Ilyen Warren Buffett, aki mesterétől, Benjamin Grahamtől sajátította el az értékvezérelt befektetés alapelveit.