A szerző, Andrea Barham avatott szakértőket hívott segítségül a könyvében felsorolt csaknem kétszáz tévhit eloszlatására. Rob Nixon struccszakértő például elmondja: ha a világ legnagyobb testű madarai veszély esetén valóban homokba dugnák a fejüket - akkor megfulladnának. Nixon szerint a struccok, ha veszélyt érzékelnek, teljesen mozdulatlanná merevednek, leülnek és hosszú nyakukat vízszintesen, a földre helyezve kinyújtják. A szakértő szerint e magatartással a struccok bokornak próbálják álcázni magukat, ha ragadozót észlelnek a közelben.
A "Miért tévedés a legtöbb dolog, amiről azt gondoljuk, hogy igaz" címet viselő kötet - amelyből a Daily Mirror idéz előzetesen részleteket - egy másik madártévhitet is "helyrerak", cáfolva, hogy a baglyok 360 fokos szögben - vagyis teljesen körbe - tudják forgatni fejüket. A szakértői vélemény szerint a baglyok nem tudják mozgatni szemüket, és e hiányosságot pótolja, hogy fejüket valóban kivételes mértékben képesek elforgatni - ám legfeljebb 270 fokos szögben, vagyis egy derékszögnyi hiányzik a teljes körhöz. És még egy szárnyas mítosz: a denevérek a közhiedelemmel ellentétben nem világtalanok, sőt egyes fajtáik egészen kitűnően látnak - nappal. Ám mivel éjszakai életmódot folytatnak, híres ultrahangos radarjuk segítségével kerülik ki az akadályokat a sötétben.
Rossz hír a sörpártiaknak: kedvenc italuk nem oltja a szomjat, sőt csak szomjasabbá teszi őket, főleg kánikulában. Az alkohol dehidráló hatása miatt ugyanis még gyakrabban válik szükségessé a mellékhelyiség használata, így aki a nagy melegben sörrel vagy egyéb szesszel próbálja oltani szomját, jó eséllyel inkább fokozza szervezete vízveszteségét. Ráadásul aki jól berúg, az általános közvélekedéssel ellentétben még abban sem bízhat, hogy majd egy megfelelő adag kávé kijózanítja. Ettől legfeljebb nem tud elaludni, vagyis éberen marad részeg. A könyv által megszólaltatott szakértők szerint valójában nincs olyan ismert hatóanyag, amely felgyorsítaná az alkohol természetes lebomlásának ütemét. Csalódniuk kell azoknak is, akik eddig a spenóttól reméltek popeye-i erőt, e főzelékféle vastartalma ugyanis éppen a tizede annak, mint amennyit a laikus közvélemény neki tulajdonít. A felelős egy XIX. századi német tudós, Emil von Wolff, aki egyszerűen rossz helyre írt egy tizedesvesszőt, amikor a spenót tulajdonságait tanulmányozta. A hibát már az 1930-as években tudományosan korrigálták - ám addigra már elterjedt mítosszá vált a spenót kivételesen magas vastartalma és így állóképesség-javító hatása.
A könyv azok reményeit is szertefoszlatja, akik a C-vitaminban látják a nátha megelőzésének csodaszerét: a megszólaltatott szakértők szerint semmiféle egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy e vitaminféle megakadályozza a nátha kialakulását. A C-vitamin komoly érdeme ugyanakkor, hogy szedésével akár 20 százalékkal is lerövidíthető a náthatünetek okozta szenvedések időtartama.
