Rezsire megy el a nyugdíjasok pénze – de mire még?

A magyar nyugdíjasok az uniós átlagnál kevesebbet költenek rezsire, és mint minden ország esetében, így hazánkban is jelentős összeget adnak ki az étkezésre. Ezek a megállapítások az Allianz International Pensions által elvégzett, 32 európai országra kiterjedő elemzés eredményeit tükrözik.

2015. június 12.

Piac&Profit

A magyar nyugdíjasok rezsire és mindennapi élelmiszerre költenek a legtöbbet, előbbire jövedelmük 27,7 százalékát, utóbbira pedig 24,6 százalékát fordítják. Ugyanez a sorrend figyelhető meg az EU többi tagországának átlagát vizsgálva, ahol azonban a rezsi magasabb (32,7 százalék), az élelmiszer pedig alacsonyabb (17,8 százalék) arányban jelenik meg. Az EU-s átlaghoz képest viszont a magyar nyugdíjasok arányaiban jóval több pénzt, havi jövedelmük 8,6 százalékát (EU-s átlag: 4,6) fordítják egészségügyi kiadásokra. Ennél csak a lettek, portugálok és a máltaiak költenek többet ezen a területen.

A rezsi, élelmiszer és egészségügy után a rekreáció és kultúra következik a költekezési sorrendben, ez a havi kiadásaik 7,1 százalékát teszi ki, kissé lemaradva az uniós átlagtól, ami 8,2 százalék. Az olvasás terén árnyalatnyi az eltérés, hiszen az EU-ban 1,3 százaléknyi a könyvekre, újságokra fordított pénz, míg Magyarországon 1,2 százalék. Ruhavásárlásban azonban nagyon visszafogottak a magyar nyugdíjasok, ebben csak a bolgárok, románok és a lettek költenek kevesebbet bevételeikhez képest.

Az Allianz elemzése felhívja a figyelmet az európai nyugdíjasok mindennapi, rezsiköltségeken és élelmiszeren felüli kiadásai közötti jelentős különbségekre. Az elemzés eredményei például ellentmondanak annak a közhelynek, hogy a németek számára mindennél fontosabb az autójuk – valójában havi jövedelmüknek mindössze 3,4 százalékát fordítják autóvásárlásra, ami lényegesen alacsonyabb a listát vezető norvég nyugdíjasok által erre a célra fordított 8 százaléknál. A magyarok a németekhez hasonló arányban, 2,4 százalékot áldoznak erre. Biztosításra Hollandia (10,7 százalék), Franciaország (8,4 százalék) és Németország (6,1 százalék) lakosai költenek a legtöbbet.

Lehet több is a nyugdíj

A nyugdíj összegét meghatározó tényezők, így a valorizációs szorzószámok, és az ún. degressziós sávhatárok évről-évre változnak, nagymértékben képesek befolyásolni a nyugdíj összegét, de nem csak negatív, hanem pozitív irányban is.

A brit nyugdíjasok mottója az eredmények szerint „az én házam az én váram”: egész Európában ők költik jövedelmük legnagyobb hányadát – 8,3 százalékot – bútorokra, háztartási berendezésekre és otthonuk karbantartására. Magyarországon a havi kiadások 4,4 százalékát teszi ki az otthon szépítése, ami az uniós 5,4-es átlagot közelíti meg.

Az osztrák nyugdíjasok imádják a szervezett üdüléseket, erre a célra havi jövedelmük 4,3 százalékát fordítják. Ezzel szemben a dán nyugdíjasok inkább önállóan szervezik utazásaikat, vagyis nem szívesen fizetnek az utazási irodák szolgáltatásaiért. Meglepő módon a montenegrói nyugdíjasok költenek legtöbbet ruházatra és cipőre (havi jövedelmük 6,1 százalékát). Őket Málta és Görögország követi a sorban. A magyarok megközelítőleg az európai áltagnak megfelelő arányú összeget adnak ki erre a célra.