Rámutatott: a jegybank az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt helyezett a fogyasztóvédelemre, olyan jogszabályok elfogadását érte el, mint a fair banki törvény vagy az adósságfék-szabályok, illetve bevezette a minősített fogyasztóbarát hiteleket is.

Az MNB alelnöke jelezte: sokszor felmerül az a kérdés, hogy jó-e, ha az MNB erős fogyasztóvédelmi feladatokat lát el, hiszen a pénzügyi rendszer stabilitását felügyelő és a fogyasztóvédelmi terület között számos érdekellentét áll fenn. Windisch László szerint azonban ezek csak látszólagos ellentétek, hiszen az a pénzintézet, amely nem az ügyfelei érdekében tevékenykedik, hosszú távon nem tud kellő stabilitással működni.

Windisch László fontos és jelentős oktatási feladatnak nevezte a felelős fogyasztói magatartás elérését is. Az MNB komoly lépéseket tett ennek érdekében: pénzügyi fogyasztóvédelmi központja eddig több mint 40 ismertetőfüzetet adott ki, és hamarosan minden megyében működni fog az MNB pénzügyi tanácsadó központjának hálózata. A jegybank külső partnerekkel, köztük áruházláncokkal ismertető kampányokba is kezdett, ezek a karácsonyi ajándékozási időszakban is a felelőtlen eladósodás nem várt következményeire hívják fel a figyelmet.

Az oktatás terén a jegybank által létrehozott Pénziránytű Alapítvány által kiadott tankönyvek 120 ezer általános és középiskolás számára közvetítenek pénzügyi alapismereteket – mondta Windisch László.

Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára elmondta: jövőre elindul az NGM által kidogozott és a kormány által elfogadott pénzügyi tudatosságot erősítő hétéves nemzeti stratégia végrehajtása. A stratégia – az elején kétéves szakaszokra bontva – nagymértékben javítani kívánja a magyar lakosság, először is a fiatalok pénzügyi ismereteit.

Úgy vélte, a pénzügyi tudatosság azért fontos, mert az egyéntől a családon át a költségvetésig nőhet az ország pénzügyi stabilitása a felelős döntéseknek köszönhetően, ami javítja a nemzetgazdaság helyzetét. Megjegyezte, hogy a különböző nemzetközi szervezetek felmérése alapján a magyar lakosság fejlettségi szintje a pénzügyi ismeretek területén nem megfelelő. Nem az elméleti alapokkal van gond, hanem az elméleti tudás gyakorlati alkalmazásával, s e téren a magyarok kifejezetten rosszul teljesítenek – mondta.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) oktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a magyar családok csupán 25 százaléka készít családi költségvetést, 60 százalékuk maximum 3 hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, a felmérés alapján a válaszadók 75 százaléka nem tud pénzt félretenni.