Különösen a diplomások (51 százalék), a kizárólag független (nem kormányközeli) sajtóból tájékozódók (55 százalék) és a Tisza-szavazók (65 százalék) válaszolták kiemelkedő arányban, hogy a részletekkel is tisztában vannak.
A társadalom döntő többsége kritikus a törvénytervezettel kapcsolatban. A magyarok 47 százaléka között teljesen elfogadhatatlan ez a lépés és egy tovább 26 százalék indokoltnak tartja ugyan a fellépést a külföldi finanszírozással szemben, de a konkrét tervezetet túl sziogúrnak tartja. Minden negyedik magyar azonban támogatja az elképzelést és úgy gondolja, hogy épp ideje volt fellépni az érintett szereplők, szervezetek ellen. A 60 év felettiek (30 százalék), a falvakban élők (35 százalék), de különösen a csak kormánypárti sajtóból tájékozódók (52 százalék) és a kormánypárti szavazók (60 százalék) körében ez az országos átlagnál jóval elterjedtebb vélemény. Ezzel együtt is figyelemre méltó, hogy a kormánypárti szavazók 29 százaléka túl szigorúnak tartja a törvénytervezetet, egy további 11 százalék pedig teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja. A Tisza-szavazók körében ez utóbbi álláspont tekintetében szinte konszenzus uralkodik (87 százalék).
Komplex törvénytervezet lévén az egyes elemekre is rákérdezett a kutatás, 5-ös skálán kérve a válaszadókat az elemek értékelésére. Az egyes elemek tekintetében már megosztottabb a társadalom, de az esetek többségében a kritikus (teljes mértékben, vagy inkább elfogadhatatlan) vélemények kerülnek többségbe a támogatókkal szemben (inkább,vagy teljes mértékben elfogadható). A legnagyobb ellenérzés a potenciálisan érintett szervezetek listázását illeti (ez 45 százalék szerint elfogadhatatlan és 31 százalék szerint elfogadható), a kötelező vagyonnyilatkozat kérdésében azonban kicsit (statisztikai hibahatáron belül azonban) többen vannak a támogatók (39 százalék), mint az elutasítók (37 százalék).
