Az európaiak többsége már nyitott arra, hogy megossza autóját, otthonát, telefonját, sőt akár a kutyáját is – derült ki egy friss kutatásból. A Ford Motor Company által megrendelt közvélemény-kutatásban a 10 ezer francia, német, olasz, spanyol és brit válaszadó 55 százaléka úgy nyilatkozott, szívesen megosztaná autóját pénzért, 44 százalékuk ugyanezt az otthonával, 33 százalékuk pedig a mobiltelefonjával is megtenné, sőt az emberek 17 százaléka akár még a kutyáját is megosztaná – adta hírül az MTI.
A kutatás MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint az autóktól a zenén át a nyaralásokig az emberek egyre több területen készek elfogadni a megosztást és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat. A megkérdezettek többsége, 78 százaléka másoknak is megengedné, hogy vezesse az autóját vagy csomagokat szállítson vele. A válaszadók túlnyomó többségét kifejezetten érdeklik a környezetükben elérhető megosztási szolgáltatások, 76 százalékuk szívesen használna telekocsi-szolgáltatásokat, 73 százalékukat a parkolóhely-megosztás, illetve 72 százalékukat az autómegosztás is érdekelné.
Egyre többen
A megosztási üzletág évente több mint 13 milliárd eurós forgalmat generál világszerte, és az előrejelzések szerint ez az összeg 2025-re akár a 293 milliárd eurót is elérheti, amelyből az autómegosztás forgalma 23 százalékot tehet ki.
A felmérés szerint a spanyolok hajlanak leginkább arra, hogy pénzért cserébe megosszák autójukat, 61 százalékuk mondta ezt. Utánuk az olaszok következnek 58, a franciák 56, a britek 50 és a németek 48 százalékkal. A franciák 87 százaléka érez kedvet ahhoz, hogy utasokat vegyen fel autójába, az olaszoknál ez az arány 86, a németeknél 82, a spanyoloknál 80, a briteknél pedig 58 százalék.
A megosztást leginkább a fiatalok és a férfiak találják jó megoldásnak. A férfiak 61 százaléka kész arra, hogy járművével részese legyen egy autómegosztó szolgáltatásnak, míg a nőknél ez az arány 49 százalék. Ugyanakkor a 25-34 éves korosztályban a férfiak és a nők 68 százaléka nyitott erre az ötletre.
Az Uber befektetője, Bill Gurley szerint az Y generációt a kényelem szeretete jellemzi. Nem akarnak nyaralót vagy autót birtokolni, kényelmesebb bérlőként kivenni rövid időre, akár csak napokra, vagy utasként autóba szállni.
Kép:Wikipedia
A dolog terjedésében – természetesen a technikai lehetőségek fejlődése mellett – szakértők szerint a gazdasági válságnak is fontos szerepe volt. Az emberek egyre inkább szerették volna bevételt termelő eszközzé tenni azokat a birtokukban lévő dolgokat, amelyek addig csak vitték a pénzt. Ilyenből pedig sok van. A szakértők véleménye szerint személyautóinkat a rendelkezésre álló időnknek összesen csupán nyolc százalékában használjuk ki; emellett milliárdokat költünk olyan helyekre, ahol azokat a dolgokat tároljuk, melyeket szinte soha nem használunk, például egyes, a ház körül használt gépeket.
Persze a felfutás nem csak a pénzről szól, a megosztás gazdaságának divatossá válásában fontos szerepe van a fenntarthatóság gondolatának is, hiszen egyre többen hiszen tisztában vannak azzal, hogy óriási pazarlás, ha mindenki rendelkezik például elektromos fűrésszel, holott erre általában csak egy-egy alkalommal van szükség.
A fogyasztók mindenhol örömmel fogadják a közösségi gazdaság szereplőinek megjelenését. Van, ahol már a parlament is belátta, most az a feladata, hogy alkalmazkodjon ahhoz, amit az emberek szeretnének, és lebontsa az akadályokat, amelyek a közösségi gazdaság növekedésének útjában állnak. Legalábbis így vélekedik a témában úttörőnek számító észt parlament. A más gondolkodásmód szerint működő cégeknek pedig muszáj felvennie a ritmust. (Ld. keretes írásunkat.)
A megosztás gazdasága számos társadalmi probléma megoldásában működhet közre, a megítélése mégsem egyértelműen pozitív. Amellett, hogy az új gazdasági szereplők esetében sokszor a szabályozási feltételek sem tiszták (ld. a hazai Uber és taxisok közötti vitát) áttételes negatív hatásokat is okozhatnak.
Ilyen például a privát szobakiadás felfutásával az egekbe szökő – és a helyi lakosok számára kifizethetetlen – albérlet árak (Berlinben és New Yorkban éppen ezért gyakorlatilag betiltották az Airbnb-t). Más, de szintén fontos probléma, hogy a Harvard Egyetem egy kutatása szerint az online rendszeren keresztül történő megítélés, amely meghatározó a közösségi gazdaság esetén, lényegesen felerősítheti a diszkriminációs gyakorlatokat és ezzel az egyenlőtlenségeket, hacsak határozott lépéseket nem tesznek ennek a lehetőségnek a kezelésére.
Ugyanakkor az is tény, hogy az új gazdaság sokak számára könnyebb megélhetést és sok új munkahelyet jelent, ami pedig talán még ennél is pozitívabb, hogy segítségével újraéledhet az elveszettnek hitt közösség érzése. A városokon és szabályozókon múlhat, hogy melyik hatás lesz erősebb.
