Az eredmények szerint a lengyel megkérdezettek 19 százaléka egyetlen alapvető emberi jogot sem tudott megnevezni - a csehek körében ez az arány alacsonyabb, 14 százalék. A magyarok körében ellenben az alapvető jogok viszonylag magas ismertségnek örvendenek.
A felmérésben szereplő három országban legtöbben a "szabad véleménynyilvánításhoz való jog"-ot említették: Lengyelországban 46 százalék, Csehországban 49 százalék, Magyarországon pedig a megkérdezettek 44 százaléka.
Az alapvető jogok rendkívüli állapot esetén történő korlátozásával szemben mindhárom ország megkérdezettjei egyaránt elutasítóak voltak, ennek az elutasításnak a mértéke azonban jelentős különbségeket mutat az egyes országokban.
Leghajlíthatatlanabbnak a magyarok tűnnek, hiszen arra a kérdésre, miszerint "egyetért-e Ön azzal, hogy rendkívüli állapot esetén (pl. ha Magyarország biztonsága veszélyben lenne) az alapvető jogok közül bármelyiket ideiglenesen korlátozzák?" a magyarok a 14 alapvető jog közül 11 esetében is 60 százalékot meghaladó mértékben nyilatkozták, hogy egyáltalán nem értenek egyet annak korlátozásával rendkívüli állapot esetén.
Rendkívüli állapot esetén a csehek alig kisebb arányban negatívak az ilyen jellegű átmeneti korlátozásokkal szemben: a megkérdezettek mintegy fele jelezte az idézett jogok közel felénél, hogy egyáltalán nem ért egyet a korlátozásokkal.
Lengyelországban - a másik két országhoz képest - lényegesen kevésbé szélsőséges a megkérdezettek érzelmei. A lengyelek kevésbé elutasítók az alapvető jogok átmeneti korlátozásával szemben és a 14 idézett alapvető jog egyike esetében sem haladta meg az 50 százalékot azoknak az aránya, akik nem támogatják az ilyen jellegű korlátozásokat.
A csehek 66 százaléka és a magyarok 60 százaléka tartja szükségszerűnek egy, az alapvető jogok betartását figyelő intézmény létrehozását. E kérdés kapcsán a lengyelországi adatok megint csak eltérnek a másik két országban jegyzett adatoktól: a lengyeleknek csupán 39 százaléka tartja szükségesnek egy ilyen intézmény felállítását hazájában.
