Kezdhetik élesíteni a kaszát, kaszálógépet a földtulajdonosok, a törvény értelmében ugyanis június 30. az a legvégső időpont, ameddig meg kell akadályozni a parlagfű virágbimbóinak kialakulását. Ezt az állapotot továbbra is fenn kell tartani, melynek teljesítése csak a parlagfű rendszeres irtásával lehetséges. A bírói ítélkezési gyakorlat szerint mulasztás állapítható meg, ha a területen június 30-kát követően nem észlelhető olyan beavatkozás, amely a parlagfű fejlődésében kizárja a virágbimbók kialakulását. A parlagfű biológiájából, illetve közegészségügyi veszélyéből adódik, hogy a tényleges virágzás kezdetét nem lehet megvárni a védekezés megkezdésével.

A védekezési tevékenység megtörténtét külterületen a földhivatalok, belterületen a jegyzők ellenőrzik. A területek azonosítása - tulajdonos, földhasználó, helyrajzi szám stb. - ma már számítógéppel és műholdas helymeghatározó berendezésekkel gyorsan, pontosan elvégezhető. Az előző években a parlagfűvel erősen fertőzött területeken gazdálkodók bízvást számíthatnak az idei évben is az ellenőrzésre.

Komoly szankciók a védekezést elhanyagolóknak

A hatóságok, amennyiben azt látják, hogy a földhasználó és tulajdonos nem végezte el a védekezést, úgy közérdekű védekezést rendel el. Erről nem kell előzetesen - ahogy az ellenőrzésről sem - értesíteni az érdekeltet. A hatóság, a kaszálást végző megbízott vállalkozó az érintett területre beléphet, lezárt területet felnyithat és dolgozhat az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is - hívja fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara.

Amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a kaszálást abban az esetben is elrendelhetik, ha a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 %-át és a parlagfűvel való borítottság a 30 %-ot meghaladja. Az okozott kárért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.

Ha a földek parlagfűvel fertőzöttek és a használóik láthatóan nem tettek még semmit ellene, júliustól egy törvényi rendelkezés szerint igen komoly bírságot fizethetnek: területnagyságtól függően 15 ezer és 5 millió forint között. A védekezés költségeit 15 napon belül be kell fizetnie a mulasztás elkövetőjének, késedelem esetén a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben. Az összeg adók módjára behajtható, erről az APEH gondoskodik. Amennyiben az ingatlan közös tulajdonban (osztatlan közös esetén) van, úgy a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felelős.

A mulasztót ezen felül tetemes bírság is fenyegeti. Ez attól függően változik, hogy mekkora belterületről, vagy külterületről van szó. A bírságot szintén adók módjára kell behajtani. (A bírság mértékéről a táblázatban tájékozódhat.)

Ezen felül a földhasználót további szankcióként egyes agrártámogatások részétől, vagy egészétől is eltilthatják a hatóságok.