Két keréken szép az élet, csak költeni ne kellene rá

A magyar lakosság kifejezetten biciklipárti. A 18-69 évesek közel 70 százaléka rendelkezik saját kerékpárral és 65 százalékuk, ha csak alkalmanként is, de szokott kerékpározni, ötödük szinte minden nap biciklire pattan - derül ki a Cofidis Hitel Monitor országos reprezentatív kutatásából. Viszont nem szeretnek sokat áldozni egy kerékpárra, legfeljebb 10 ezer forintot költenek évente, ha új kerékpár vásárlásban gondolkoznak nem mennek 60 ezer forint fölé. Pedig a nem vagy ritkán kerékpározók harmadát a biztonságérzet hiánya tartja vissza attól, hogy gyakrabban kerékpározzon, amit nem csak a több kerékpárút és az autósok nagyobb odafigyelése növelhet, hanem egy megbízható kerékpár vásárlása is.

2017. május 14.

Piac&Profit

Így gondolunk a kétkerekűre

A lakosság kétharmada a biciklit a mindennapi közlekedésre alkalmas eszköznek tartja. Viszont ugyanennyien vélik azt is, hogy még mindig nincs Magyarországon elég bicikliút ahhoz, hogy a kerékpár a mindennapi közlekedés része legyen. Ez erős összefüggést mutat azzal, hogy a biciklizők többségét (68%) leginkább az motiválná, ha több lenne a kerékpárút. A jelenlegi körülmények között csak négyből egy felnőtt közlekedik rendszeresen kerékpárral. „A kerékpározás tovább fejlődése a lakossági igények határozott képviseletén, a döntéshozók őszinte elkötelezettségén, az üzleti szféra támogatásán és hatékony fejlesztéseken múlik. Az emberek értik, és érzik miért jó kerékpározni, és szeretnének is biciklizni. – véli Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub sajtófelelőse.

Kik, hova és milyen célból tekernek

Budapesten kívül a nagyvárosokban a legalább hetente kerékpározók aránya 38 százalék, míg vidéken többen kerekeznek, ott ez a szám 41. Életkor tekintetében a legtöbben a 18-29 és 40-49 éves korosztályokból használják ezt az eszközt és jellemzően inkább a férfiak. Ha a mindennap biciklizőket vesszük górcső alá, egyedül a település tekintetében mutatkozik jelentősebb különbség város (21%) és falu (28%) között. A kerékpározás célja elsősorban a vásárlás és az ügyintézés (41%). Szórakozás, időtöltés céljából 38 százalékunk közlekedik biciklivel. Ez az arány 2009-ben csupán 31 százalék volt, tehát sokkal jellemzőbb trend napjainkra, hogy a kerékpárra a kikapcsolódás egy formájaként tekintetünk. Munkába vagy iskolába a lakosság kevesebb, mint 1/3-a jár kétkerekűvel és ugyanennyien használják sportolási célból is.

Dolgozó emberként sem mozgunk többet, mint nyugdíjasként

A magyar idősek háromnegyede nem sportol rendszeresen, saját bevallásuk szerint az időhiány, a lustaság és a rossz egészségügyi állapot állnak ennek háttérében – derült ki a 4Life Direct biztosításközvetítő megbízásából az Egészségügyi Világnap alkalmából készült országos reprezentatív kutatásból. Az 50 év feletti megkérdezettek kétharmada szerint nincs, vagy nem tud róla, hogy lenne kifejezetten idősek számára kialakított sportolási lehetőség a lakóhelye közelében. A felmérésből arra is fény derült, hogy az idősek 46 százaléka fogyaszt gyümölcsöt napi rendszerességgel, zöldséget viszont mindössze 31 százalékuk eszik minden nap, húst pedig csupán ötödük.

Többen és gyakrabban ülnének nyeregbe, ha nagyobb lenne a biztonságérzet

Az Eurobarométer nemzetközi felmérés adatai szerint Magyarország a rendszeres kerékpárhasználat tekintetében a negyedik legjobban teljesítő ország volt az EU-ban 2013-ban. A kutatásból arra derült fény, hogy a megkérdezettek 45 százaléka hetente legalább egyszer ült kerékpárra. Ezzel szemben 2017-re ezek a számok változtak: a Cofidis Hitel Monitor kutatás szerint némi visszaesés érzékelhető, mert napjainkra csupán 35 százalék mondja ugyanezt. A kerékpározás előtérbe kerülését számos tényező gátolja. A friss kutatási adatok szerint visszatartó tényező például, hogy a nem vagy csak ritkán biciklizők körében 53 százalék a kerékpárral nem rendelkezők aránya. (A teljes lakosságon belül 69 százaléknak van kerékpárja, ami növekedés az elmúlt évekhez képest, hiszen működőképes kerékpárja 2009-ben csupán 43 százalékuknak volt.) Ezen kívül 37 százalék véli úgy, hogy nehezen megközelíthető az úticélja és 35 százalék tart az autós forgalomtól. Az egészségi, fizikai állapot is szerepet játszik még (35%) és a lopástól való félelem (31%) mellett. Viszont számos olyan ösztönző tényező van, amelyek elősegíthetik a rendszeres kerékpározást. A kiterjedtebb kerékpárút-hálózat (68%) mellett erős motivációt jelentene, a már most is kerékpározóknak, ha nem kellene az autósok miatt (67%), illetve a lopástól tartani (66%). Tehát a biztonságérzet növelése egyértelműen a több és gyakoribb kerékpározáshoz vezethet.

Biztonságos kerékpárt a megfelelő célra

A nagyobb biztonságérzet alapja, hogy megbízható kerékpáron tekerjünk. Ehhez fontos, hogy minőségi eszközt vásároljunk jó felszereltséggel és megfelelő célra. A magyarok nagy többségét (84%) az árérzékenység jellemzi, sokan keresik a kedvező ajánlatokat. Pedig a kerékpározás nem tartozik a drága sportok közé: még a legalább hetente biciklizők is legfeljebb 10 ezer forintot költenek évente az ezzel kapcsolatos kiadásokra és csupán 42 százalék hajlandó egy jobb minőségű kerékpárért többet fizetni (márkásért pedig csak 27%), 65 százalék vásárol szakboltban. Az erre fordított összeg tekintetében átlagosan 53 forintot költenének, és nem szívesen mennének költségekben feljebb. Ugyanakkor a lakosság körében jellemző trend, hogy televízióra, háztartási és elektronikai eszközökre jelentős összegeket fordítanak, sokan áruhitelből finanszírozva. Ez a tendencia begyűrűzni látszik a kerékpárok felségterületére is: a lakosság ötöde úgy véli, hogy érthető megoldás lenne hitelt felvenni kerékpárvásárlásra, amellett, hogy 2% azok aránya, akik valaha ezt már meg is tették.

Az emberek döntő többsége (82%) véli úgy, hogy aki kerékpárral közlekedik, tesz az egészségéért és óvja a környezetet (87%). 57 százalékot gyakoribb tekerésre motivál, hogy attól jobb lenne a levegő minősége.

Véleményvezér