A negyven napos böjt után nagy ünneplés veszi kezdetét, szinte mindenhol valamilyen húsétel (többnyire bárány) kerül a húsvéti asztalra, és elengedhetetlen tartozék még a főtt tojás is.  Van ahol nagy mulatsággal, felvonulással, tűzijátékkal és tojásherceg választással ünneplik a húsvétot, máshol fekete lepellel borítják be a templomok szobrait és gyászos körmeneteket rendeznek.

Lángoló tűzgolyók és feldíszített kutak

A húsvét szimbóluma a csibe és a nyúl. A csibe a születés és a feltámadás jelképe. De miért a nyúl hozza az ajándékot?  Németországban régebben húsvétkor gyöngytyúkot (Haselhuhn) ajándékoztak, amelynek nevét gyakran rövidítették, és csak Hasl-ként emlegették. Ez pedig könnyen összekeverhető a német Hase szóval, ami nyulat jelent. Egy idő után így a gyöngytyúk helyett nyulat kezdtek el ajándékozni, s nem sokkal később már nálunk is a nyúl „tojta" a húsvéti tojásokat. Szintén a németektől származik a nyusziajándékozás szokása, egy heidelbergi úr Georg Franck von Franckenau 1678-ban keltette életre ezt a gyerekeknek kedves hagyományt.

Németországban hazánkhoz hasonlóan a szülők csokoládétojásokat és nyuszikat ajándékoznak gyerekeiknek. Tipikus német hagyomány viszont a télbúcsúztató szertartás, amelynek keretében Luegde városában a sötétedés beálltával hat lángoló szalmakereket gurítanak az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Amint leszáll az este, érdeklődők százai lepik el a hegy lábánál fekvő területet. A szertartás kezdetét kürtszó jelzi, és óriási tapsvihar követi az első kerék megindítását. Majd újabb öt kerék gördül le a hegyoldalon és a hagyomány szerint a jószerencse lángja fellobban az éjszaka sötétjében.  A „lángoló tűzgolyó" a nap hatalmát, a tavasz beköszöntét és a megújulást szimbolizálja. Az ősi pogány hagyományok szerint, ha a tűzkerekek megérkeznek a völgybe, termékeny év várható. A húsvéti ünnepségek méltó befejezése egy gyönyörű tűzijáték.

Húsvétkor Németország és Svájc egyes területein még a kutakat és a forrásokat  is feldíszítik fenyőágakkal, tojásokkal, szalagokkal az életet adó víz tiszteletére. A hagyomány úgy tartotta, hogy a húsvéti víz fiatalít, megszépít és megóv a betegségektől. A kútból a lányok merítettek vizet a húsvét vasárnapjára virradó hajnalon, amit némán kellett hazavinniük, nehogy elszálljon annak gyógyító hatása. Erre a szokásra emlékezve díszítik még ma is fel a kutakat húsvétkor.

Húsvéti harangok és a „tojásherceg"

Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz hozza, hanem a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket, amelyek az ünnep legfontosabb szereplői.  A legenda szerint Nagycsütörtökön a harangok Rómába mentek és amikor húsvét reggelén visszatértek, tojásokat szórtak szét a házakban és a kertekben. A templomok harangjai nem szólnak nagypéntektől húsvét vasárnapjáig, és a gyerekek akkor kezdhetik el keresni a tojásokat, amikor újra megszólalnak a harangok. Ez a hagyomány már nem mindenhol él, a Németországgal határos Elzászban például már német szokás szerint a nyúl, máshol a gólya hozza a tojásokat.

Belgiumban még tojásherceget és tojáshercegnőt is választanak húsvétkor. Az ünnepélyes keretek között megnyitott tojásvásár során megválasztott tojásherceg egy évig viseli tisztségét. Vasárnap körmeneteket, zenés, táncos rendezvényeket tartanak és ekkor választják meg a tojásherceg párját, a tojáshercegnőt.

Olaszország lakói rendkívül vallásosak, így a húsvétnak különösen nagy jelentősége van náluk. Az ország különböző területein rendkívül érdekes és szokatlan látványosság fogadhatja az arra látogatókat. Firenzében például húsvétvasárnap a Piazza del Duomón egy feldíszített ökrösszekeret dobnak a levegőbe, így ünnepelve Jézus feltámadását. A szicíliai Prizziben két acélmaszkos vörös ördög a sárga ruhás halállal jó lelkek után kutat. A foglyul ejtettek borral, grappával vagy a húsvét hagyományos édességével, a cannateddivel válthatják ki magukat. Este Jézus Máriával és két angyallal bekeríti az ördögöket és a halált, véget vetve ezzel az ördögtáncnak.

Flamenco, fekete lepel, körmenet

Spanyolországban is meg van a módja az ünneplésnek: flamencót járnak a városok és vidékek utcáin. Aragóniában a világon egyedülálló szokás a nagypénteki dobolás. Madridban az óváros szűk utcáin kanyargó körmenetben vezeklők százai cipelik keresztjüket magas, csúcsos süvegálarcban, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítve bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. 

A római katolikus vallású Portugáliában a húsvét egy hétig, vasárnaptól vasárnapig tart. Itt a vallási szertartások szerepe kiemelkedő.  A hagyomány szerint a szertartásokra készülve a templomokban minden szobrot fekete drapériával takarnak le, így fejezve ki Krisztus iránti gyászukat. Ezeket a lepleket csak a nagyszombati mise után veszik le. Nagycsütörtökön a pap megmossa egy hívő lábát Krisztus cselekedetét felidézve. Másnap, vagyis nagypénteken Krisztus keresztútjára emlékezve körmenetet tartanak. Ilyenkor feketébe öltözve, lehorgasztott fejjel, néma csendben vonulnak a hívek a templomtól a parókiáig. Egyes régiókban Nagyszombaton felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt, Júdás árulására emlékezve. A vasárnapot pedig az olajfaágak ünnepének hívják Portugáliában. A pap olajágat ad a hívők kezébe, ezzel jelezve Krisztus megérkezését a szent földre.

Máltán vörös lepellel borítanak be mindent a templomokban, majd gyászos körmenet következik. A szombat esti harangok törik meg a csendet és kezdetét veszi a mulatság: díszek, fények, harsona, felvonulás és tűzijáték következik.

Boszorkányok, papírtojás, tojásgörgetés

A svédek megemlékezve Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról virágvasárnappal kezdik a nagyhetet. Az emberek fűzfaágakat visznek a templomba, amelyek a babért szimbolizálják. Húsvét előtt egy nappal, a fiúk és a lányok boszorkány ruhába öltözve látogatják meg a szomszédokat. Húsvéti képeslapokat adnak nekik, édességért vagy pénzért cserébe. Az ország nyugati részén a postaládában vagy az ajtó alatt hagyják a levelet, így a feladó ismeretlen marad. Nagyszombaton az asztalt svéd nemzeti színekbe (kék-sárga) öltöztetik, a vázába gallyakat raknak, amit szintén kék-sárga tollpihékkel díszítenek fel. 
A szülők a gyerekeknek papírból készült, cukorkával megrakott tojásokat adnak.

Finnországban csendesen ünneplik a húsvétot, így a nagyhetet is csendes hétnek nevezik. Nagypénteken nem szabad tüzet gyújtani, és a gyászruhába öltözött finnek nem érintkezhetnek se ismerősökkel, se másokkal. A böjtöt is nagyon komolyan veszik, csak naplemente után esznek.

A dánok kidíszítik otthonaikat, húsvét vasárnap istentiszteletre mennek, délben bárányt fogyasztanak, délután és húsvét hétfőn pedig játékokat játszanak. Egyik hagyományos húsvéti játékok a tojásgörgetés. A keményre főzött tojásokat legurítják egy domboldalról. Az esetleg eltörő tojás az örök élet szimbóluma. A húsvéti futás is hagyomány a dánoknál. A tojásfa állítás viszonylag új szokás Dániában, Németországból terjedt át.

Néhol táncmulatság, máshol húsvéti korbácsolás

Angliában két régi hagyomány elevenedik meg húsvétkor. Nagypénteken az anyai fájdalom legendája, angolul a „Hot Cross Bun" ceremónia. Egy fiát hazaváró anya ezen a napon forró zsemlét akasztott a ház gerendájára, abba reménykedve, hogy eltévedt fia mégis hazatalál. A forró zsemlét sok helyen a mai napig kiakasztják. A másik legenda húsvéthétfőre vonatkozik: a viktoriánus korban egy rendkívül hiú asszony minden évben a húsvétot használta arra, hogy pompás ruhatárát felvonultassa a Battersea Parkban Londonban. 1962 óta ezért látványos felvonulásokat rendeznek itt húsvétkor.

Bulgáriában a húsvétot táncmulatsággal és játékokkal ünneplik. A gyerekek arcát piros tojással dörzsölik be, hogy egészségesebbek legyenek. Egy tojás a veteményes kertbe is kerül, annak érdekében, hogy megvédje azt a jégesőtől. A különböző színekben pompázó tojásokat csak az éjféli mise után és az azt követő napokban törik fel. Egy tojást a templom falához dobnak, és ezt eszik meg először, ezzel jelezve, hogy a böjt befejeződött.

Csehországban és Szlovákiában jellemző hagyomány a hétfői húsvéti korbácsolás. A legények kora reggel indulnak a lányokhoz, asszonyokhoz és vesszőből font húsvéti korbácsaikkal megütögetik őket. A lányok, asszonyok nem védekeznek, mivel a hagyomány szerint a vesszőzés által át lehet vinni az emberre az erőt, az egészséget és üdeséget.

Ortodox húsvét 


Görögországban és Cipruson az ünnep nem mindig esik egybe a római katolikus húsvéttal, mivel az ortodox görögök a Juliánus naptár alapján számolják ki az annak időpontját. A görögök is komolyan veszik a 40 napos böjtöt, amely a „tiszta hétfővel" veszi kezdetét. A gyerekek ekkor egy hétlábú papírbabát készítenek, amit böjtasszonynak (Kyra sarakosti) hívnak. A hét láb a böjt hét hetét szimbolizálja, és a gyerekek húsvétig minden héten letépik a baba egy lábát. A húsvéti locsolkodás a görögöknél ismeretlen, a húsvét hétfőt dőzsöléssel, a maradék ételek elfogyasztásával töltik.

Az ortodox vallású Romániában korán kezdődik a húsvét: vasárnap már reggel 4-5 óra táján a templomokba lehet találni őket, és a délelőtt nagy részét ott is töltik. Majd kimennek a temetőbe és nárcisszal borítják el halottaik sírjait. A locsolkodás délután kezdődik, és itt még a lányok is szoktak locsolkodni: ők „öntözik" meg a rokonság idős nőtagjait.