A 2022-es adatok alapján jelentős területi különbségek vannak a keresetekben. A fővárosi átlag nettó havi 370 ezer forinttal szemben a községek átlaga csak 243 ezer forint. De még a megyei jogú városok átlaga is 11 százalékkal magasabb a városok átlagánál. A települési hierarchia mellett a vármegyék közötti eltérések is nagyok: Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg között 42 százalék a különbség az előbbi javára.
A magasabb települési keresetek okai szerte ágazóak. Egyrészt az egyes települések eltérő gazdaság szerkezettel rendelkeznek, ami kihat a keresetekre is. Az iparosodottabb és/vagy több szolgáltatást (pl. turizmust) nyújtó vidékeken magasabb a keresetek átlaga az agrár jellegűekhez képest, de fontos az is, hogy a magasabb végzettségűek aránya mekkora.
A magyar lakosság 19 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Szerencsére a foglalkoztatottak között egyre többen vannak a diplomások: számuk 2022-ben közel 1,5 millió fő volt, ami 31,3 százalékos arányt képviselt.
A legnagyobb arányban a fővárosban élnek diplomások (különösen Budán: 57,4 százalék), de magas a súlyuk Pest vármegyében, a nagyvárosokban és környékükön, valamint a Balaton körül.
A GKI vizsgálata szerint a diplomások aránya talán a leginkább meghatározó tényező a kereseti különbségek kialakulásában. Ezt mutatja az is, hogy a nettó keresetek és a diplomások aránya közötti kapcsolat (korreláció) 0,78, ami magasnak tekinthető. Az is kiderült, hogy 2022-ben a diplomások arányának 1 százalékpontos növekedése a települési havi nettó átlagkeresetet 5 ezer forinttal emelte meg (pl. 20 százalékos diplomás arány 100 ezer forintos különbséget okoz az egy főre jutó havi nettó keresetben).
