A kérdés különösen fájdalmas aktualitást kapott a Debrecenben történtek után. Egy nőt bántalmazását észlelő fiatalok közbe akartak avatkozni, a támadó azonban kést rántott, az egyik fiatalt szíven, társát pedig hasba szúrta. A történtek után nehéz kérdéssel szembesülhetnek a szülők. Mit mondjanak annak a gyerekeknek, fiataloknak, akiket eddig arra neveltek, hogy ne hagyjon magára egy bajba jutott embert?

Segíteni nem csak fizikai közbelépéssel lehet

„Semmiképpen nem az a tanulság, hogy ha valakit bántanak, fordítsuk el a fejünket és menjünk tovább. Azt kell megtanulni, hogy egy veszélyhelyzetben milyen módon tudunk valóban segíteni” – hangsúlyozza Kovács Ildikó.

Az első feladat nem a támadó megállítása, hanem a helyzet gyors felmérése. Hol vagyok? Biztonságos helyen állok? Hány ember vesz részt a konfliktusban? Vannak mások a közelben? Pontosan hol történik az eset? Meg tudom jegyezni a támadó ruházatát, külsejét, esetleg azt, merre távozik? Tudok úgy rendőrt hívni és információt adni minderről, hogy közben ne kerüljek a támadó közvetlen közelébe?

Kovács Ildikó szerint már azzal is nagyon sokat tehetünk, ha biztonságos távolságba húzódunk, onnan követjük az eseményeket, értesítjük a rendőrséget, pontos helyszínt és személyleírást adunk, ha pedig ezt biztonságosan megtehetjük, akkor a rendőrök kiérkezéséig a közelben maradunk.

A körülöttünk lévő embereket is mozgósíthatjuk

Vészhelyzetben ráadásul nem feltétlenül kell mindent egyedül megoldanunk. Ha mások is vannak a közelben, átvehetjük az irányítást és aktivizáljuk a közelben lévő embereket. Valaki hívja a rendőrséget, más szóljon a biztonsági őrnek, a sofőrnek vagy egy másik illetékes személynek, megint más próbáljon további segítséget szerezni.