Simon Gábor szombaton az MTI-nek elmondta azt is, hogy ismét indul a választmányi elnöki tisztségéért. "Ma nem látok olyan embert a jelölések folyamatában, aki érdemi kihívója lehet a pártelnöknek" - fogalmazott a politikus az MSZP 2009. március 21-22-ei, kétévente esedékes tisztújító kongresszusáról szólva. Arra a kérdésre, hogy az MSZP országos elnökségében milyen arányú lehet a tagok cseréje, Simon azt mondta, hogy akik ma feladatokat vállalnak az országos politikában, azoknak esélyesebb az újraválasztásuk, a jelölésük.
Elmondta, eddigi tapasztalatai alapján az MSZP szervezetein belül a "status quót erősítő" vélemények jelennek meg. Igazából a következő hetekben beérkező jelölések alapján lehet véleményt mondani - jegyezte meg. A jelölési folyamat ugyanis csak egy hónapja, október közepén kezdődött el. Simon Gábor azt mondta, az országot járva úgy látja, hogy a párton belül nyugodt és a következő időszakot megalapozó döntések meghozatalára készülnek, ami szervezeti kiszámíthatóságot jelent.
Arra a kérdésre, hogy neki lesz-e kihívója jelenlegi posztján, az MSZP választmányának elnöke közölte: formális jelölésről nincs tudomása. Nem kell tartani a versenytől, ez is lehetőség arra, hogy a szervezet erősödjön - tette hozzá. Egy másik kérdésre - az elmúlt hónapokban bejelentett intézkedéseknek, a közszolgálatban dolgozók bérbefagyasztásának, a 13. havi nyugdíj maximálásának lesz-e hatása a tisztújításra? - Simon Gábor azt válaszolta: a párttagokkal beszélgetve úgy látja, ők értik, hogy a kormánynak szigorú, de az ország érdekeit szolgáló intézkedéseket kellett hoznia. Nem gondolja, hogy ennek lehet hatása a tisztújításra - hangsúlyozta.
A jelölésekkor nem a kormányról fognak dönteni a párttagok, hanem az MSZP-ről - mondta a választmányi elnök, aki szerint a többség úgy gondolkodik, hogy - a következő két év nehéz intézkedéseire, politikai csatáira tekintettel - szeretne egy biztos, kiszámítható szervezeti hátteret. Választmányi elnöki működését úgy értékelte, hogy a testületnek stabil és kiszámítható a működése, és képes lett arra, hogy a nehéz politikai vitákat megtárgyalja, és érdemi megoldásokat javaslatokat tegyen. Mint mondta, ez a munka nem csupán joga, hanem kötelessége is a testületnek.
