A GfK Hungária és a TÁRKI közös fogyasztói szegmentációs modelljét alapul véve a GfK megvizsgálta a lakosság egészségvásárlási szokásait, valamint az egészségtudatos élethez, táplálkozáshoz való viszonyát. A legfrissebb felmérések eredményei rámutatnak, hogy a lakosság többet szeretne tudni arról, mit tehet a saját egészsége megőrzése érdekében. Ez szinte minden társadalmi csoportra egyformán jellemző.

A teljes lakosság több mint fele teljesen normálisan étkezik, mert úgy gondolja, hogy szervezetébe automatikusan bekerül mindaz, ami szükséges. Egyharmaduk alapjában véve olyasmit eszik, ami ízlik, még akkor is, ha vélhetően kevésbé egészséges. Csupán a maradék egytized figyel oda, hogy gondosan válassza meg ételeit.

A fogyasztói szegmentáció során képzett csoportokat vizsgálva megállapítható, hogy a „felső plusz" és „felső klasszik" réteg tagjainak étkezéssel kapcsolatos attitűdje tér el leginkább az átlagostól. A társadalom 4 százalékát alkotó „felső plusz" réteg egynegyede egészségtudatos, viszont közel 50 százalékuk inkább olyan ételt választ, amely nem feltétlenül egészséges. A társadalom 2 százalékát kitevő „felső klasszik" csoportban a legmagasabb az egészségtudatosok aránya (33%), ezzel párhuzamosan pedig a legalacsonyabb azok aránya, akik kevésbé egészséges ételeket fogyasztanak. Említésre méltó még, hogy a „szegény nyugdíjasok" (25%) kétharmada bevallása szerint teljesen normálisan étkezik, azaz nem mérlegel, hogy az elfogyasztott étel egészséges-e vagy sem. 

Önpusztító magyarok

„A magyar lakosság nagyobbik része továbbra is önpusztító életmódot folytat, rendszeresen dohányzik, a hagyományos magyar konyha szerint étkezik, rendszeresen iszik alkoholt és alig mozog. Ezen adatok tükrében nem meglepő az európai átlagnál jóval alacsonyabb átlagos élettartam" - mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. Azonban a lakosság kisebb, egészségtudatosabb része nemcsak az ételek gondos megválasztására figyel oda, hanem az élelmiszerek megvásárlása során azok összetevőit is rendszeresen ellenőrzi.

A legfontosabb szempontok a megkérdezettek szerint, hogy a termék mesterséges színezék és ízesítőanyag nélküli, illetve tartósítószer-mentes legyen. E három tényező kiemelten fontos a „felső plusz" és a „felső klasszik" rétegek számára, de emellett az sem elhanyagolható, hogy az áru alacsony zsír-, szénhidrát- és kalóriatartalmú legyen. A társadalom 14 százalékát alkotó „befutott értelmiségiek" csoportja szintén az átlagosnál nagyobb súllyal veszi figyelembe a fenti tényezőket élelmiszervásárlás során.

Az életmóddal, a táplálkozással összefüggésben releváns a testsúly és a sportolás kérdése is. A kutatásból kiderül, hogy a lakosság felének ismeretségi körében gyakran vagy néha szóba kerülnek a testsúlyproblémák (pl. elhízás, túlzott soványság). A „felső plusz" rétegben ez az arány 60 százalék, a „felső klasszik" csoportban mintegy 70 százalék. Legritkábban a társadalom 7 százalékát alkotó „városi alsóközép" és a társadalom legalján elhelyezkedő, 18 százalékot kitevő „underclass" tagjai beszélnek a problémáról. A kívánt testsúly elérésére vagy megtartására a „felső klasszik" és a „befutott értelmiségiek" közül figyelnek oda legtöbben. Fontos számukra, hogy mindig a céljuknak megfelelő ételeket fogyasszák. A „befutott értelmiségiek" és a 17 százalékot alkotó „hedonista fiatalok" egyötöde rendszeresen, 40 százalékuk pedig alkalmanként sportol. Ez az arány kedvezőnek mondható, mert a lakosság egészében a soha nem sportolók aránya közel 60 százalék, a társadalom alsóbb rétegeiben pedig még ennél is magasabb.

Városi alsóközepet nem érdekli

A kutatás arra is rámutat, hogy a lakosság többet szeretne tudni arról, mit tehet a saját egészsége érdekében. Szinte mindegyik társadalmi csoport úgy véli, nem elégséges az az információ, ami a rendelkezésükre áll az egészségmegőrzéssel kapcsolatban. A termékválaszték sokszínűsége, az élelmiszerbotrányok, az esetenként nem megfelelő tájékoztatás bizonytalanságot okoz. Az emberek nem mindig tudják, hogy mely termékek, készítmények szolgálják ténylegesen az egészségüket.

A „felső plusz" és a „befutott értelmiségi" réteg a kutatási eredmények tanúsága szerint az átlagosnál többet tesz egészsége érdekében, mint egy évvel korábban. Továbbá ők nagyobb mértékben értettek egyet azzal is, hogy ma többet érdemes költeni az egészségre, mint egy esztendővel ezelőtt.

A „városi alsóközép" értett egyet leginkább azzal, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben jobban odafigyel az egészségmegőrzésre, ám ez esetükben nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemes lenne többet is költeni erre a célra, akár sporttevékenység formájában.