A megkérdezettek egyharmada nyilatkozott úgy, hogy nehézséget okoz neki tisztelettel beszélgetni valakivel, aki politikailag nagyon másképp gondolkodik. Sőt, az emberek egynegyedének még az illetőről kialakult véleményét is rontja, ha kiderül róla, hogy más politikai nézetei vannak. Minden tizedik ember már kapcsolatot is szakított meg közeli hozzátartozóval vagy baráttal a politikai véleménykülönbségek miatt.

Van-e értelme egyáltalán ebben a helyzetben a párbeszédnek? Minden tizedik ember azt vallja, hogy nincs – már egyáltalán nem is akar beszélgetni más nézetű honfitársaival. A megkérdezettek több mint fele azért megengedőbb, és hajlandó beszélgetni – de nem politikáról. Érzékletes példa, hogy a kutatásban résztvevők szerint az a legjobb stratégia, ha inkább szóba sem hozzák karácsonykor a politikát.

Az online térben is kerüli a többség a vitákat: csupán a megkérdezettek 26 százalékának volt már konfliktusa politikai nézetkülönbség miatt a közösségi médiában.

Érdekes kettősség rajzolódik ki a mentális terhelés kapcsán is. Bár a politika jelenléte sokak számára feszültségforrás, a válaszadók 84,6 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a politikai viták egyáltalán nem, vagy csak mérsékelten okoznak számára érzelmi vagy mentális megterhelést. Ez arra utal, hogy a politikai konfliktusok gyakran inkább látens, háttérben meghúzódó feszültségként vannak jelen, mintsem folyamatosan romboló élményként.