150 ezerből megy nyaralni a magyar

Az előző évhez képest átlagosan egy nappal hosszabb idén a nyaralás, és 30 ezer forinttal több is jut rá a magyar családoknál – derül ki a Budapest Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Bár a legtöbben továbbra is készpénzzel fizetnek vakációjuk alatt, az előző évihez képest nőtt a kártyával fizetők aránya, és egyre többen használják ki az érintés nélküli fizetés előnyeit is.

2015. augusztus 2.

Piac&Profit

A hazai lakosságnak változatlanul nagyjából a fele – 48 százaléka – nyaral idén, amit jellemzően júliusra vagy augusztusra időzít. A Budapest Bank azonos tárgyú, 2014-es felméréséhez képest ebben a szezonban 8 napról átlagosan 9 napra emelkedik az üdülésre szánt idő. A Balaton és más, belföldi célpontok töretlen népszerűsége mellett a tavalyi 16 százalékról 23 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik idén valamilyen európai tengerpartot tűznek ki úti célul.

A nyaralás hosszabb időtartama, illetve a távolabbi úti célok valamivel nagyobb anyagi áldozatot is követelnek, így a pihenésre szánt átlagos összeg negyedével – több mint 30 ezer forinttal – nőtt, a tavalyi 118 ezer forintról 151 ezer forintra. Ezen belül azonban nagy a szórás: közel azonos azoknak az aránya, akik 50 ezer forintnál kevesebbet tudnak pihenésre költeni (22%), és azoké, akik 200 ezer forintnál is többet szánnak a vakációra (23%).

A többség számára a nyári kikapcsolódás előre eltervezett kiadást jelent, amelyet a nyaralni készülők 79 százaléka elsősorban a spórolt pénzéből fedez. A kutatásban részt vevők nem szívesen folyamodnak kölcsönért nyári szabadságuk finanszírozásához; ha mégis, akkor inkább családtagokhoz, ismerősökhöz fordulnak segítségért (4%-uk), és még ennél is kevesebben igényelnek gyorskölcsönt, vagy terhelik meg hitelkártya-keretüket (2-2%).

Erre érdemes vigyázni a nyaralás alatt

A felhasználók többsége nem szívesen válik meg mobileszközeitől még a nyaralás során sem, hiszen mindenki szeret üzeneteket küldeni a családnak, vagy képeket a tengerpartról, medencéből a barátoknak. Ha azonban az okostelefon vagy notebook nincs megfelelő védelemmel ellátva, a nyaralóhelyeken könnyen a kiberbűnözők áldozatává válhatunk.

A fizetőeszközök tekintetében továbbra is tartja magát a jellemzően otthonról magunkkal vitt készpénz dominanciája, de emellett egyre inkább teret nyer a bankkártyás fizetés is (a tavalyi 17-ről 20%-ra nőtt). Ezen belül is tízből négyen már a gyors és praktikus érintés nélküli Paypassos vagy Paywaves fizetést választják – igaz, egyelőre főleg belföldön.

A külföldön nyaraló válaszadók felkészülten indulnak útnak: 85 százalékuk tisztában van a célország fizetőeszközének árfolyamával. Ezen belül azok, akik már korábban is nyaraltak külföldön, ennél is nagyobb arányban tájékozottak: 96 százalékuk ismeri az éppen aktuális árfolyamot. A vásárlások terén is hasonló tudatosság mutatkozik meg: a válaszadók közel kétharmada tételtől függetlenül átszámítja az árakat.

Ugyanakkor a biztonsági szempontokkal kapcsolatban már kevésbé vagyunk előrelátóak: a külföldi vakáció során elveszett vagy ellopott bankkártyáját ugyanis a megkérdezetteknek csak egyharmada tudná azonnal letiltani, míg a többiek fele-fele arányban bankjuk telefonos ügyfélszolgálatán, illetve interneten tájékozódnának a teendőkről.

Nehezen oldják meg a dolgozó szülők a vakációt

A családok számára a gyerekek nyári elhelyezése mellett aránytalanul nagy anyagi megterhelést jelent a családi nyaralás, közel negyedük nem is tervez idén közös kikapcsolódást. A legtöbb gyermek vagy a nagyszülőknél, vagy sporttáborokban tölti a szünidőt.

Véleményvezér