A várakozásoknak megfelelően erős évet zárt a kereskedelmi ingatlanpiac 2014-ben – hangzott el a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó évértékelő sajtótájékoztatóján. A befektetési forgalom közel 70%-kal ugrott meg, a fővárosi irodák iránti kereslet 20%-kal, míg az ipari ingatlanok bérbeadása 40%-kal emelkedett a 2013-as szinthez képest. Minden piacon magasabb a kihasználtság, mint egy évvel ezelőtt. Habár van néhány részpiac, ahol a kínálat szűkössége már gátat szab a kereslet további növekedésének, a bérleti díjak még nem indultak el felfelé. Az alacsony új kínálat fényében azonban a bérlői pozíciók gyengülését várható, ami leginkább a kedvezmények és az alku mértékét csökkenti. A kiskereskedelemből érkező jó híreket - mint a vásárlóerő vagy a forgalom növekedése-, tompítja a szektor szabályozását övező bizonytalanság, ami a kiskereskedelmi ingatlanok árazását nehezebbé teszi.
A hazai befektetések mellett újra erősödik a külföldi tőke beáramlása
A 2013-as 270 millió euróról tavaly 460 millióra nőtt a befektetési forgalom. Az eddigi évektől eltérően a növekedés inkább a kisebb országokban volt látványos, de azért Csehország és Lengyelország maradtak a legnagyobb piacok. Nem meglepő módon az orosz ingatlanbefektetési volumen a felére zuhant, ám ez a régiót nem rántotta magával. A magyar érték lehetett volna magasabb is, ha a tervezett nagyobb portfólió-tranzakciók időben lezáródnak, így azonban ezek majd a 2015. év első felének eredményét javítják. – mondta el Borbély Gábor, a CBRE elemzési vezetője.
Nyugat-Európa több országában rekordmagasságba ért az ingatlanbefektetési piac. Spanyolország és Írország éves forgalma meghaladta a válság előtti szintet (!), míg az utolsó negyedév a kontinens egészét nézve a 2006-os év óta tapasztalt legmagasabb értéket mutatta. Ez bizakodásra ad okot a hazai piac jövőjét illetően is, hiszen a befektetők földrajzi diverzifikálása egyre nő, emelkedik a kockázatvállalási hajlandóság, és a jövőben sem látszik apadni a befektetési célpontot kereső tőke.
Borbély Gábor kiemelte: a kereslet 20% körüli növekedésén túl igazán örömteli, hogy a bérbevett állomány közel 60%-kal emelkedett, elérve az évi 125.000 m2-t. Mivel ez az érték meghaladta az éves új átadások volumenét (68.000 m2), az üresedési ráta csökkent. Ez a legtöbb részpiacra igaz, leginkább Bel-Budára és Külső Pestre. Egyedül a Váci úti folyosón emelkedett a mutató, azonban az újonnan átadott irodák 2015 során várhatóan bérlőre találnak, így itt is az érték csökkenését várjuk. Nemcsak a legújabb irodákra van kereslet, az „A” kategória mellett a „B” és „B+” minősítésű épületekben is nőtt a kihasználtság. A kínálati díjak alapján a tipikus irodabérleti ár 10-12 euró között van, azonban érezhetően csökkent az üresedés a legolcsóbb és a legdrágább irodai szegmensben is.
2014-ben az állami szektor képviselte arányában a legtöbb bérlőt. Jellemzően a „B” kategóriás állományban mutatkozott a kormányzat igénye, míg a nemzetközi cégek inkább az A kategóriában terjeszkedtek. A magánszektor legnagyobb szereplője az ICT iparág volt, aminek az irodai lábnyoma évek óta dinamikusan növekszik. A globális cégek SSC tevékenységei mellett a hazai beszállítók és a hazai start-upok szerepe is nő a budapesti irodapiacon. Ezen cégek kedvenc lokációja egyelőre Dél-Buda, azonban itt egyre erősebben mutatkoznak a szűkös kínálat jelei. Budapest az előrejelzések szerint továbbra is számottevő tényező marad a nemzetközi ICT porondon, hiszen az egyik legdinamikusabban itthon nő a szektorban foglalkoztatottak száma Európában.
A befektetők egyértelmű favoritja tavaly az első félévben még a kiskereskedelem volt, azonban a szektor az év végére fokozatosan visszaszorult. Ezt nemcsak a többi szektor növekedése okozta, hanem a kiskereskedelem körül sokasodó szabályozási kérdőjelek. A kiskereskedelmi forgalom további dinamikus növekedéséhez minden makrogazdasági lehetőség adott, sőt, a háztartási devizahitelek forintosítása tovább lökhet a szektor dinamikáján. Ugyanakkor a vasárnapi zárva tartás nehezen jósolható hatása, valamint a felügyeleti díj emelkedése miatt nőtt a kiskereskedelmi ingatlanok körüli bizonytalanság.
Vélhetően a különböző adottságú plázákat különböző mértékben, de egyértelműen sújtja ez a szabályozási változás, míg például a törvény hatálya alól kivett Andrássy út esetében már kézzel fogható a bérlői érdeklődés növekedése. Nemcsak a plázákra gyakorolt hatás bizonytalan, hanem az egyes kereskedelmi profilok forgalmát is nehéz megjósolni. Míg bizonyos fogyasztási cikkek vásárlása könnyen átütemezhető, a nagyobb időköltséggel járó tételek vásárlása akár nemzetgazdasági szinten is csökkenhet. Az érintettek egyelőre kivárnak, pontosabb képet szeretnének kapni a változások hatásáról, ez pedig várhatóan a közeljövőben csökkenti a kiskereskedelmi ingatlanok likviditását a befektetői piacon.
