Az adóhatóság legfrissebb adatai szerint tavaly csaknem 16 százalékkal több végrehajtási ügy volt Magyarországon, mint egy évvel korábban. Pontos adatok nincsenek arról, hogy ezen esetek mekkora hányadát okozta közvetlenül, vagy közvetett módon a gazdasági válság, azonban akár külső tényező, akár más esemény miatt kerül végrehajtás alá egy társaság, amennyiben tulajdonosok vagyunk benne minden esetben érdemes tisztában lenni jogainkkal. „A vállalatok likviditási helyzetét jelentősen befolyásolja például az APEH-el szembeni fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja, s a helytálló jogorvoslatokkal, a törvényi kereteken belül akár időt is nyerhet egy társaság a számla kiegyenlítéséhez" - állítja Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A leggyakrabban előforduló, végrehajtás alatti jogorvoslati lehetőségeket vettük számba az alábbiakban:
A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem
A hatóságok például abban az esetben is kézbesítettnek tekinthetik, s jogerőre emelhetik határozatukat, ha a visszaérkezett tértivevény alapján a küldeményt nem a címzett vette át, vagy a küldemény a hatósághoz „a címzett kétszer nem kereste" jelzéssel érkezik vissza. Ez esetben, mikor az eljárás megindulásáról egy társaság tudomást szerez, tizenöt nap áll rendelkezésre a kézbesítési vélelem megdöntésére szóló kérelem beadására. A kérelemnek a végrehajtási eljárásra nincs halasztó hatálya, az adózó azonban kérheti, hogy a kérelem jogerős elbírálásáig az adóhatóság függessze fel a végrehajtási eljárást. Ha az adóhatóság helyt ad az adózó kérelmének, úgy lehetőség nyílhat jogorvoslattal élni az utólagosan megismert határozattal szemben. Ilyen esetben akár meg is szűnhet a végrehajtás alá vont fizetési kötelezettség.
A végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelem
Amennyiben az adózó által utólag előterjesztett bizonyítékok alapján várható a határozat vagy végzés megváltoztatása, illetve megsemmisítése, úgy a korábban jogerőre emelkedett, majd végrehajthatóvá vált fizetési kötelezettséget előíró határozat, illetve végzés végrehajtásának felfüggesztése is kérhető. Mivel az adóhatóság ezen kérelmeket soron kívül bírálja el, az adós általában néhány napon belül birtokába kerülhet a végzésnek.
Fizetési könnyítés iránti kérelem
Persze lehet előre is gondolkodni: ha már látható, hogy az esedékességig a társaság nem tudja megfizetni kötelezettségét, akkor fizetési halasztás, részletfizetés, illetve adómérséklés iránti kérelem nyújtható be az adóhatósághoz. Ennek következménye, hogy a végrehajtási eljárás a kérelem beérkezését követő naptól, annak jogerős elbírálásáig szünetel. Persze minden az adóhatóságtól függ, azaz hogy engedélyezik-e a fizetési halasztás kérelmét, s hogy milyen távra, az mindig egyedi elbírálás alá esik.
Végrehajtási kifogás
Ha már elindult a végrehajtási eljárás, akkor a lehetséges jogorvoslati forma a végrehajtási kifogás. Ezt az eljárás alatt az adóhatóság által hozott végzések, illetve az adóvégrehajtó törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen terjesztheti elő az adós vagy a behajtást kérő. Végrehajtási kifogással élhet például az adós abban az esetben, ha valamely adónemben túlfizetése történt, ezt azonban az adóhatóság nem vezette át arra az adónemre, ahol tartozás van, s úgy inkasszált.
Szakértő-becsüs közreműködése
A lefoglalt ingatlanok és ingóságok értékét, előbbi esetben a helyi önkormányzat által kiállított, adó- és értékbizonyítvány figyelembevételével, míg az ingóságoknál az adóvégrehajtó állapítja meg. Mivel azonban mind az árverések, mind a pályázatok esetében a becsérték adja a leendő eladási ár kiindulópontját, az adózónak érdemes szakértő-becsüs közreműködését kérni, hiszen az adóhátralék kiegyenlítése az értékesített vagyontárgyakból történik.
A vagyontárgyak értékesítése az árverésen kívül
Az árveréseken és pályázatokon az ingóságok vételára a becsérték negyedére, az ingatlanoké akár a becsérték felére is leeshet. Így tehát érdemesebb élni azzal a joggal, hogy az adózó maga kereshet vevőt a lefoglalt ingóságaira és ingatlanaira. Az árverés megkezdéséig, illetve elektronikus árverés esetében a licitnapló lezárásáig van arra mód, hogy az adós által megjelölt vevő a becsértéken, vagy annál magasabb összegen - a végrehajtóval közreműködve - megvásárolja a lefoglalt vagyontárgyakat.
