Stabil banki kapcsolatokkal rendelkeznek a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), a többségük elégedett főbankja szolgáltatásaival, és nem is tervezi leváltani azt – derült ki a Budapest Bank kutatásából. A felmérésben megkérdezett vállalkozások 90%-a megérezte a tranzakciós illetéket, amely a cégek közel felének – főként a nagyobb, legalább 50 főt foglalkoztató vállalatoknak – félmilliós pluszkiadást jelent éves szinten. Ez a szakértők szerint egyértelmű versenyhátrány a külföldi versenytársakkal szemben a hazai kkv-knak.

Forrás: Budapest Bank

A tranzakciós illeték költségnövelő hatásának nagyságrendje többek között függ a vállalkozáson átfutó pénzforgalomtól, a működési marzstól és az áfapozíciótól is a Reconcept blog szakértői szerint. Feltételezve, hogy minden kifizetés bankszámláról történik, a vállalkozás terhelése a nettó költségek és ráfordítások (beleértve a nyereségadókat is), a rájuk rakódó forgalmi adó 3 ezrelékével, valamint a bevételeken keresztül beszedett, a levonásokkal korrigált, fizetendő áfa 3 ezrelékével nő. Ez azt jelenti, hogy minden feltétel változatlansága esetén fél százalékkal nőhet a cégek teljes költsége. (Itt olvashat részleteket.)

A jelentős költségnövekmény ellenére a vizsgált kkv-k 40%-a egyelőre semmilyen lépést nem tett az illeték hatásának mérséklésére. Amelyek reagáltak, azok utalásaik összevonásával igyekeznek csökkenteni az illeték által érintett banki tranzakciók számát. A cégek közel egyötöde nyilatkozott úgy, hogy több készpénzes műveletet hajt végre, olyan vállalkozás azonban szinte alig akad, amely a tranzakciós illeték miatt bankot váltott volna.

A nagy cégeknek van mozgásterük, valamennyire csökkenteni tudják a terheiket. Több multi például külföldről utalja a béreket, az egy összegben 6 ezer forintnyi teherrel kiutalt forrásból. A külföldi banki tranzakciókat nem sújtja a hazai illeték. A kisvállalatok ezt nem tudják megtenni. A számlavezetés külföldre telepítése normál vállalkozások számára nehezen járható, mert nagyon drága külföldről rendszeresen forintot visszautalni, a napi kapcsolattartás nehézkes és persze nyelvi akadályok is felmerülhetnek.

Megoldás lehet olyan céges számlacsomagok felkutatása, amelyek nem minden költséget hárítanak a vállalkozóra. E csomagok azonban általában más kötelezettségek vállalásával járnak. Ésszerűnek tűnik, ha a számlakiegyenlítési gyakorlatba, utalási rutinba fokozottan beillesztik a cégek, hogy egy bizonyos összeghatár elérése után fix összegű a terhelés. A tranzakciós illeték esetén ez az összeghatár 2 millió forint, ezt nyilván árnyalja a „normál” utalási díj maximuma is.