Budai Gyula elmondta: a magyar GMO-stratégia lényeges eleme, hogy tiltja a génmódosított növények belföldi termesztésbe vonását. Továbbá ide tartozik a védzáradék bevezetése is, ami azt jelenti, ha az EU bármilyen genetikailag módosított növény termesztését engedélyezi, Magyarországnak lehetősége van attól eltérően dönteni. (Itt találja GMO-térképünket, amiből megtudhatja, hol mennyi génmanipulált élelmiszert termesztenek.)
Magyarország GMO-mentességét az ország alaptörvénye is rögzíti. Ez Európában egyedülálló - mondta Budai. A GMO-mentesség fontos például az élelmiszer-biztonság szavatolása miatt, e területen ugyanis a génmódosított szervezetek engedélyezése az unió hatáskörébe tartozik - hívta fel a figyelmet.
Magyarországon 2008 óta a hatósági ellenőrzéseknek köszönhetően folyamatosan csökken a GMO-tartalmú élelmiszerek aránya. 2012-től évente 400-500 élelmiszer- és takarmánymintának vizsgálják a GMO-tartalmát. Többek között ellenőrzik a virslik, a májkrémek, a szójatej és a csokoládépuding, valamint a vagdalt húsok, továbbá a kukoricakonzervek és chipsek GMO-tartalmát. Az összes megvizsgált minták 23 százaléka tartalmazott GMO-t, de ezek mindegyikének GMO-tartalma 0,1 százalék alatt maradt, ez belefér az uniós értékhatárba - mondta az államtitkár. A vizsgálatokon egyetlen alkalommal sem találtak 0,9 százalékot meghaladó GMO-tartalmat.
Az élelmiszerek mellett a szaktárca fontosnak tartja a vetőmagok ellenőrzését is, mivel a GMO-mentes vetőmagok előállítása jelentős piacokat biztosít, Magyarország ugyanis a vetőmag-előállítást tekintve Európában a harmadik, a világon pedig a kilencedik helyet foglalja el. Ezért az ellenőrzések során a hatóságok szigorúan fellépnek a GMO-s vetőmagok ellen. Ez év november közepéig 845 vetőmagmintát vizsgált meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A szakemberek 23 mintában - elsősorban a csemegekukorica és a repce esetében - találtak GMO-szennyezést.
