A NASA tudósai által újonnan felfedezett szennyező helyek között javarészt széntüzelésű erőművek, kohók, kőolaj- és földgázfinomítók vannak, többségük Mexikóban, Oroszországban és a Közel-Keleten. A műholdas felvételeket 2005 és 2014 között készítették. Becslések szerint ezeken a helyszíneken a kéndioxid-emisszió kétszer-háromszor nagyobb volt, mint a régiójukban lévő ismert nehézipari létesítmények ÜHG-kibocsátása.

Globális kéndioxid-térkép
(forrás: NASA)

Az ipari létesítmények mellett 75 olyan vulkánt is azonosítottak a kutatók, melyek nem törnek ki, mégis kéndioxidot bocsátanak ki magukból. Sok közülük olyan helyen van, ahol nem szoktak méréseket végezni a szakemberek, így a műholdas felvételek tették lehetővé az első becsléseket az ott történő szivárgásokról.

"A be nem jelentett és aluljelentett, (tehát a valósnál kevesebb emissziót bevalló) források szennyezése a globális kéndioxid-kibocsátás 12 százalékával lehet egyenlő" - idézte Chris McLinden kanadai klimatológust a Reuters hírügynökség. A kimutatott és a valós adatok közötti eltérés nagy különbséget okozhat a levegő minőségében, illetve abban, hogy belégzése mennyire káros az emberi egészségre nézve.

Kifutunk az időből

Az északi félteke után (ahol már rendszeresen meghaladja a küszöbértéket,) most már a déli félteke felett is riasztóan magas szén-dioxid koncentrációt mértek a tudósok. Először mértek ugyanis 400 ppm-et (milliomod térfogatrész) meghaladó, vagyis küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet az új-zélandi Északi-sziget déli csücskében lévő Baring Head-i tisztalevegő-megfigyelő állomás műszerei - jelentették be az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutatási Intézet (NIWA) szakemberei. Az 1972 óta működő Baring Head-i állomás gyűjti leghosszabb ideje megszakítás nélkül a déli-félteke légköri szén-dioxid-szintjére vonatkozó adatokat.

A kutatók szerint utoljára több mint hárommillió évvel ezelőtt volt ilyen magas az atmoszférában lévő szén-dioxid koncentrációja. A NIWA közleménye szerint a kibocsátások többsége az északi féltekén történt, így az Új-Zélandtól északra fekvő állomások műszerei már korábban jelezték a 400 ppm-es érték átlépését. Mostanra pedig már elegendő gáz keveredett a légkörben ahhoz, hogy a déli félteke állomásai is jelezzék a lélektani határ átlépését.

Márpedig ha az emissziót nem sikerül visszafogni, akkor a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése az évszázad végére meghaladhatja a 4 Celsius-fokot is – közölte korábban az ENSZ klímajelentése. Az IPCC szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest azonban legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhetők legyenek a felmelegedés okozta éghajlatváltozás hatásai.  A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját – szén-dioxidban számolva – a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430–480 ppm között) stabilizálni. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40–70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest.