Magyarországot elsősorban az áradás és az aszály sújtja – és a globális klímatrendeket figyelembe véve ez egyre jellemzőbb lesz, így a gazdaságfejlesztési terveknek érdemes számolni a katasztrófák rövid és hosszú távú hatásával.
Kétes toplistára került Magyarország
Észak-Magyarország is szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján – Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A hazai területek esetében ez az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő átlagos éves gazdasági kárt és veszteséget jelent – bár egyes években a károk mértéke elérte a 2-3 százalékot is. Ez nagyjából egyenértékű a COVID-19 járvány által 2020-ban okozott károkkal – derül ki a Cambridge Econometrics kutatásából, amely az uniós országokban a természeti katasztrófák miatt 1995 és 2017 között elszenvedett gazdasági veszteségeket vizsgálta.
Az európai országok több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében ebben az időszakban – ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa, bár néhány kisebb olaszországi, írországi és brit régió is jelentős károkat szenvedett el a vizsgált bő két évtizedben.
A régiós eloszlás vizsgálata amiatt is fontos, mert a katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek és a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, mint például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar. Ezeket viszont a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak megzavarni és visszavetni, mint a fejlettebb régiók gazdaságát – emeli ki a kutatás jelentőségét Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője, aki a nemzetközi sztenderdek alapján dolgozó hazai elemzőcsoportot irányította.
Mi sújtja a magyar régiókat leginkább?
A magyar régiókat elsősorban a szárazság és az árvizek hozzák nehéz helyzetbe, míg Európa tengerparti és hegyvidéki területein a szélviharok, a hegyek lábainál és a folyóvölgyekben pedig az áradások okozzák a legtöbb kárt. Míg a földrengéseket a Föld mélyében zajló folyamatok határozzák meg, a másik három környezeti esemény a felszín felett történik, és a globális trendekből látszik, hogy hatásukat a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás egyre inkább felerősíti.A jövőben egyre több és egyre nagyobb hatású természeti katasztrófával kell számolni. Ezek gazdaságra gyakorolt hatását az Uniónak, a tagországoknak és az egyes régióknak is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni a jövőben – teszi hozzá Fazekas Dóra.
