Szennyezőbb lehet a talaj, mint a gyárkémény

A talajerózió következtében nagy mennyiségű karbon-dioxid szabadul ki a földből, továbberősítve az üvegházhatást. Az ENSZ Környezetvédelmi Alapjának (UNEP) 2012-es évkönyve szerint a talajban 2200 milliárd tonna szén-dioxid lapul megkötve.

A talajban lebomlott organikus anyagok szolgáltatják a tápanyagokat a növényeknek, és teszik termékennyé a termőföldet. Az egysíkú, egyfajta növényekre koncentráló, intenzív agrárgazdálkodás azonban kiszipolyozza a földet. Ez és a tőzeglápok kiszáradása két olyan jelenség, mely jelentősen növeli az üvegházgázok kibocsátását. Utóbbi évente 2 milliárd tonna üvegházgázt enged ki a levegőbe, ami az ipari civilizáció éves kibocsátásának 6 százaléka.

A talaj 1 méter vastagságú felső rétege rejti magában a bevezetőben említett, 2200 milliárd tonnányi szén-dioxidot. A gondatlan gazdálkodás miatt azonban ennek nagy része kiszabadulhat. Ami azért is nagy baj, mert ez a 2200 milliárd tonna háromszor nagyobb, mint amennyi szén-dioxid jelenleg a légkörben van!

A szárazföldi felszín 24 százaléka már eleve áldozatául esett kisebb-nagyobb mértékben a talajeróziónak, állítja a UNEP. Nem véletlen tehát, hogy az 19. század vége óta ez a réteg kétszer annyi szén-dioxidot juttatott a légkörbe, mint az üzemanyagok égetése.

A zuzmók és algák által összetartott talaj a fotoszintézis révén nagy mennyiségű CO2-t tud megkötni, Dr. Rattan Lal az Ohio Universityn úgy látja, évente maximum 65 milliárd tonnát lehetne igy „tároltatni”, amivel az évszázad végére 50 ppm-mel lenne mérsékelhető a levegő üvegházgáz-koncentrációja.

Sok sivatag a közel-keleti bibliai időkben tejjel-mézzel folyó Kánaán volt, erdőkben dús terület, vagyis kialakulásukkal (elsivatagodásukkal) pontosan az emberi eredetű talajerózió emlékműveivé váltak. Amerikában az 1920-as években hozta létre a fenntarthatatlan mezőgazdálkodás az úgynevezett homoktálat (dust bowl), napjainkban pedig az afrikai sivatagok és az ázsiai Góbi-sivatag terjeszkedik nagy sebességgel.

Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon
A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag-kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma, és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
Korunk „geomérnökei" azzal kísérleteznek, hogyan tudnának rehabilitálni egyes sivatagos régiókat. Kínában homoki fűz ültetésével próbálkoztak, amikor pedig kitermelik a faállomány egy részét, biomasszás erőműben égetik el. De tonnánként 30 dollárért a bútoripar is megfelelő felvevőpiacnak számít. A hírek szerint az árnyékot adó fák – amellett, hogy távol tartották a homokviharokat – növelték a páratartalmat a körzetben, és ezzel az esőzések is sűrűbbek lettek.

Az ENSZ azt az ötletet dobta fel, hogy a Szahara déli határán 7000 kilométer hosszú fasort telepítsenek, ami megakadályozná a sivatagosodás terjedését. A világon mintegy 40 300 kilométer hosszúságú partszakasz sivatagos. Ezeken szakemberek sziksófüvet (salicornia) vetnének, mely sós vizet tűrő zöld növény. Ennek áldásos hatásaival már foglalkoztunk a Piac & Profitban.

A legfőbb változást azonban a megszokások terén kellene végrehajtani: bármennyire sikerül is félig-meddig helyreállítani a talajt, a műtrágyákkal történő takarmánynövény-termesztés, a legeltetés folytatásával az visszaesik az erodált állapotba. Arról nem is beszélve, hogy a műtrágya dinitrogén-oxidot juttat a levegőbe.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo