A németországi Geesthachtban lévő Helmholtz Intézet kutatásai szerint egyre melegebb lesz a Balti-tenger felső vízrétege a század végére, ezzel párhuzamosan a víz feletti levegő hőmérséklete is emelkedik, akár 8 Celsius-fokkal. Új számítógépes szimulációk szerint a levegő télen 4–8, nyáron 1,5–4 Celsius-fokkal is melegedhet. (A tenger szintjének emelkedése egyébként gyorsabban megy végbe, mint azt a kutatók korábban gondolták.)
A Balti-tengeri levegő 1871 óta melegszik jelentős mértékben. Északi részének 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedése magasabb, mint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által globálisan mért egy Celsius-fokos melegedés – derül ki az intézet most napvilágot látott tanulmányából. „A tanulmány az IPCC globális klímaváltozásról szóló jelentésének a Balti-tenger térségét érintő regionális változata” – mondta Hans von Storch, a Helmholtz Intézet vezetője.
A kutatás szerint az enyhébb klíma miatt a Balti-tenger téli jégtakarója 2100-ra 50–80 százalékkal csökkenhet. Télen a csapadék növekedésére, nyáron – elsősorban Németországban és Lengyelországban – a csapadék csökkenésére kell számítani. A különböző modellek alapján mért értékek ingadozása miatt pontos előrejelzést nem tudnak mondani a szakértők, akik az évszázad végéig 30–80 centiméter közötti tengerszint-emelkedéssel számolnak.
A víz felmelegedésén kívül a sótartalom csökkenése is nagy hatással lehet a tenger állataira és növényeire. Ez a baktériumoktól kezdve a kereskedelemben fontos szerepet betöltő tőkehalakig az egész ökoszisztémát érinti. Az nem jósolható meg egyértelműen, mennyire válik „édessé” a Balti-tenger vize. A klímakutatók arra számítanak, hogy egyes mélyebb medencékben kiterjedtebbé válnak az oxigénhiányos zónák is.
