Mit hajlandó megtenni egy átlag magyar a fenntarthatóság jegyében?

Az utóbbi években a fenntarthatóság sokkal inkább előtérbe került, mint valaha. Szelektív hulladékgyűjtés, zerowaste, újrahasznosítás, környezetbarát megoldások, karbonsemlegesség, ökológiai lábnyom. Fogalmak, amikkel nap mint nap találkozunk és létünk részéve váltak, de mennyire élünk e szempontok szerint?

Alapvetően nyitottak vagyunk a zöld kezdeményezésekre, amennyiben ezek könnyen elérhető és lehetőleg olcsó megoldások, derült ki a Mizse ásványvíz gyártójának, a Magyarvíz Kft. reprezentatív kutatásából. Köztudott, hogy vannak olyan egyszerű lépések, melyekkel mi is tehetünk Földünk megóvásért, sőt ezek nagy része már beépült a mindennapjainkba.

Első helyen áll a hulladékok szelektálása, ugyanis a válaszadók saját bevallása szerint több mint kétharmaduk (77 százalék) szétválogatva gyűjti hulladékát. Emellett, ha valami elromlik, akkor a magyarok kétharmada szívesebben gondolkodik javításban, mintsem rögtön egy új vásárlásában. Ez persze nemcsak környezet, de pénztárcabarát megoldás is egyben. Dobogós helyen áll még a hazai termékek előnyben részesítése is, mert így kisebb a szállítás okozta környezetszennyezés mértéke (69 százalék). Ezenkívül a lakosság nagy része (61 százalék) igyekszik minimalizálni a műanyag zacskók használatát és inkább a többször használatos textiltáskákat választják.

Addig nyújtózunk ameddig a takarónk ér

De mi a helyzet azokkal a megfontolásokkal, amelyek már egy fokkal kívül eshetnek komfortzónánkon, vagy éppen a büdzsénken? A kutatásból kiderült, hogy minden harmadik ember (32 százalék) előnyben részesíti a környezetre kevésbé káros „zöld” termékek vásárlását, bár nagy százalékuknál (49 százalék) ez még mindig inkább csak alkalomadtán fordul elő. Sőt, a válaszadók 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számukra az ár az elsődleges szempont. Kifejezetten a fenntarthatóság miatt kevesen hajlandóak használt termékeket vásárolni, legyen az bútor, ruházat vagy háztartási eszköz (21 százalék), illetve ugyanilyen arányban érdeklődnek a csomagolásmentes boltok iránt is. Ennek ellenére bizakodásra ad okot az, hogy a magyarok majd fele (48 százalék) az újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagú csomagolásokban lévő termékeket választja szívesebben.

Zöld fogalmak a köztudatban

A fenntarthatóság előtérbe kerülésével olyan szavak épültek be a köztudatba, illetve szinte mindennapi szóhasználatunkba, melyek pontos jelentésével nem feltétlenül vagyunk tisztában. Így például minden harmadik magyar találkozott már az ökológiai lábnyom fogalmával, mégsem ismerik pontos jelentését (37 százalék), illetve majdnem felük (46 százalék) van ugyanígy a karbonsemlegességgel. Ettől függetlenül a gyártók bátran használják az ilyen és ehhez hasonló megnevezéseket, bélyegeket termékeiken, hiszen pozitív gondolatokat csatolnak hozzájuk a vásárlók.

Véleményvezér

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek

Lázár János hatalmas öngólja, a betiltott vonatinfó helyére egyre újabb verziók születnek 

A betiltás a digitális világban immár mulatság tárgya.
Semmi nem fog Magyar Péteren

Semmi nem fog Magyar Péteren 

Ezúttal komoly kihívóra lelt Orbán Viktor.
Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania

Ha valaki féláron szeretne friss gyümölcsöt csak Bécsbe kell kiugrania 

Hol van már Magyarország egykori olcsósága.
A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo