A 2030-as uniós és hazai klímacélok szerint Magyarországnak 1990-hez képest nettó 55 százalékkal kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását. A következő kormányzati ciklus ezért kulcsfontosságú: ebben az időszakban kell végrehajtani azokat a szerkezeti változtatásokat, amelyek megalapozzák a 2050-re kitűzött teljes klímasemlegességet.

Bár az elmúlt években történtek előrelépések, a javuló adatok mögött részben átmeneti hatások állnak. Elismerendő, hogy Magyarország 2023-ban 9 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az előző évhez képest, és ezzel idő előtt teljesítette a korábbi, 2030-ra kitűzött 40 százalékos csökkentési célt. A kedvező számokhoz ugyanakkor hozzájárult az energiaválság miatti gazdasági lassulás, a lakossági spórolás és az enyhe tél is, ezért a tartós eredményekhez mélyebb változásokra van szükség.

A lakóépületek mélyfelújítása a legnagyobb kibocsátáscsökkentési lehetőség

A legnagyobb kibocsátáscsökkentési lehetőség a magyar épületállomány korszerűsítésében rejlik. Magyarországon mintegy 4,5 millió lakóingatlan található, amelyek többsége energetikailag elavult. Bár a lakossági épületek kibocsátása 2023-ban 12,5 százalékkal csökkent, ez gyakran nem valódi korszerűsítés eredménye volt, hanem egyszerű takarékoskodásé: sok háztartás kevesebbet fűtött, visszatért a tűzifához, vagy klímaberendezést szerelt fel.

Az igazi áttörést a mélyfelújítások hozhatják, amelyek egyszerre csökkentik az energiafelhasználást és a rezsiköltségeket. Mivel a magyar lakosság közel egyharmada energiaszegénységgel küzd, a szakértők szerint a következő évek klímapolitikájának központi eleme kell legyen a rászorultsági alapú felújítási program. A legszegényebb háztartások akár teljes támogatást is kaphatnának, míg a középosztály számára vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel kombinációja tehetné elérhetővé a korszerűsítést.