A stratégia fontosabb elemei közé tartozik például az, hogy megszűnik a távfűtőművek "gáláns támogatása". Az állam nem a kapcsoltan előállított áramot, hanem a hőt támogatja, a felszabaduló támogatást pedig az alternatív energia támogatására fordítja, közölte az államtitkár. A szél- és napenergia nagyobb arányú felhasználása csak akkor jöhet szóba, ha megépül az ezek tárolására szolgáló szivattyús tározó erőmű - tette hozzá az államtitkár.

A legnagyobb energia megtakarítás az épületeknél érhető el. A 4,3 milliós épületállománynak ugyan is a 70 százaléka felújításra szorul. Az egy négyzetméterre jutó felhasznált energia Magyarországon 250 kilowatt, míg Szlovákiában mindössze 130 kilowatt - ismertette az adatokat Bencsik János. Amennyiben a lakosság 30 százalékkal tudja mérsékelni az általa felhasznált energiát 2030-ig, úgy a nemzetgazdasági megtakarítás 22 százalék lesz.

Önellátó térségek...

Az állam a megújuló energiák közül a zöld áramtermelést, így például a kapcsolt üzemű - áramot és hőt előállító - biogáz erőműveket támogatja. A méret azonban nem lehet a településen túlnyúló teljesítményű, mivel akkor túl nagy körből kell begyűjteni a biomasszát. A mai nagyteljesítményű gázüzemű fűtőművek bio-fűtőanyaggal elképzelhetetlenek.

A stratégia eleme még, hogy a kisebb városok, illetve egyes térségek önellátók legyenek energiából. Ez összefügg azzal a nemzetközi törekvéssel, hogy decentralizált okos hálózatok lássák el villanyárammal a fogyasztókat. Erre egy példát is hozott az államtitkár, a Bükk-Mak nevű Leader csoportot. Ez 44 Észak-magyarországi települést készül ellátni energiával. Ebben lesz napelem, faapríték tüzelés és a patakra szerelt mikro vízturbina is. A magyar kormány támogatja a projektet, most pályáztak uniós támogatásra, és ha kiépül a rendszer, 500 ember megélhetését biztosítja.

... és e-közlekedés

Az energia megtakarítás másik nagyobb eleme a közösségi közlekedés, amelynek vonzónak kell lennie ahhoz, hogy az emberek azt válasszák az autó helyett. Az elektromos hajtású tömegközlekedés előnye, hogy a városi hulladékból készített biogáz, majd az ezzel előállított áram (is) működteti. A városok zöld-területeit pedig esővízzel kell locsolni, így a csapadék nem terheli a tisztítóműveket.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az EU-ban a városfejlesztés nemzeti hatáskörben van, de az illetékes miniszterek - informálisan ugyan, de - együttműködnek. Ebből a kapcsolatból született 2007-ben a Lipcsei Charta, amely a várostervezés és a környezetvédelem alapelveit fogadta el. A minisztériumok illetékes vezetői május elején Gödöllőn találkoznak, a magyar uniós elnökség keretében. A magyar fél itt terjeszti elő a klímaváltozásról szóló kézikönyvét.