Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője a lapnak elmondta, becsléseik szerint az élelmiszer fajtájától függően a veszteség 20-75 százalék között van, és összességében meghaladja az évi egy milliárd tonnát.

A fejlődő országokban a legrosszabb a helyzet, mert a csomagolási hiányosságok miatt ott már útközben megromlik az árucikkek 40 százaléka. A fejlett államokban inkább már a felhasználás helyén, azaz a háztartásokban romlik meg az étel: a FAO becslései szerint a fejlett országokban fejenként és évente 300 kilót tesz ki a veszteség, ami azt jelenti, hogy naponta nagyjából egy kiló romlott élelmiszert dobnak ki a nyugati világ fogyasztói. Az Európai Unióban évente 70 millió tonna élelem landol a szemétben.

A FAO-szakértő rámutatott: a csomagolás, illetve a tárolás és szállítás hiányosságai mellett a nem megfelelő gyártási, tartósítási eljárások is hozzájárulnak ahhoz, hogy gyorsan megromlanak az élelmiszerek. A szakértő azt is kiemelte, hogy a nyugatiak pazarló életmódja befolyásolja a globális élelmiszerárakat, és a szegényebb régiókban szinte megfizethetetlenné teszi a termékek egy részét.