Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni új vagy már használt épületek értékesítésekor, illetve az ingatlanok bérbe adásakor. A környezetvédelmi cél mellett az is fontos, hogy a vevők vagy bérlők reális képet kapjanak a rezsiköltség várható alakulásáról. A közelmúltban jelentősen megváltoztak és jellemzően szigorodtak a jogszabályok, míg néhány szempont esetében enyhébbek lettek. Az OCS nemrégiben kiadott felmérése, az Energetikai Iránytű a tavalyi év második félévében tulajdonost váltott ingatlanok adatai alapján összegezte a lakásállomány energiahatékonyságát.
„Az év második felében a bővülő ingatlanforgalom miatt a korábbi félév adatbázisához képest nagyjából tizenöt százalékkal több adatot elemezhettünk” – jelezte Tóth Csaba, az OCS üzletágigazgatója, hogy a legújabb felmérés minden eddiginél pontosabb képet ad a lakásállomány energiahatékonyságáról. A szakember elmondta, a szabadon álló családi házak hőveszteségi mutatója kedvezőtlenebb a társasházi lakásokénál, mivel több lehűlő felületük van. Ugyanakkor az épület formája mellett igen nagy jelentősége van a felhasznált építőanyagoknak és az építési technológiának: az elmúlt évtizedben épült lakóingatlanok a korábbi évtizedekhez képest jóval energiahatékonyabbak.
„A legkedvezőtlenebb hőtechnikai adottságú ingatlanok jellemzően a II. világháborút követő évtizedekben épültek, ugyanis a háborút követő újjáépítés és a tömeges lakásépítés évtizedeiben nem volt szempont az energiahatékonyság” – árnyalta a képet Tóth Csaba, aki leszögezte: az energiahatékonyság mára beépült az ingatlan árába. Az OC közreműködésével értékesített ingatlanok esetében ugyanis kiderült, hogy a korszerűbb, energiahatékonyabb épületek magasabb áron keltek el.
