Kép:PP/HatlaczkiBalázs
Gazdaság és etika kapcsolata nagyjából harminc éve kezdődött. De más formában mindig is létezett, már Cicero is foglalkozott a piac és etika kapcsolatával. Az etikának azonban a modern korban nincs hazája, nincs bázisa. Korábban a nagy világvallások vállalták ezt a szerepet, de a szekularizációval ezek a magánéletbe szorultak vissza. Minden vallásban alaptörvény, hogy a természettől csak annyit vegyél el, amennyit viszonozni tudsz, és minden vallás tanításában szerepel az is, hogy ha nem így teszel, annak gyermekeid látják kárát. A jin-jang gondolata szerint is egy törvényre van felfűzve a világ, Luther és Kálvin is folytatott harcot a fogyasztói világ ellen. Már Luther foglalkozott azzal, hogy a pénz és pénz közötti kapcsolat – vagyis akkor az uzsora – milyen gondokat fog okozni. De Kálvin már engedte a tisztességes kamatra való pénzkölcsönzést. (Tegyük hozzá, hogy szerinte a tisztességes kamat 8% volt!)
Napjainkban a szerződés próbálja meg az alap etikai normákat biztosítani, de ez csak a két ember közötti kapcsolatokat szabályozza. Vannak, akik a láthatatlan kész szabályozó erejében bíznak. Manapság viszont leginkább a kooperatív etika alkalmazása működik: hatékonyság és méltányosság összevetésén alapul. A céges világ etikai megállapodásokkal, kompenzációs újraelosztással, etikai kódexekkel szabályozza az etika érvényesülését. A legfőbb kérdés pedig az önérdek és az önzetlenség összeegyeztetése.
A működő üzleti etika alapja az arra való figyelem, hogy etika nehogy bukáshoz vezessen – tette hozzá Garaczi. Ahhoz, hogy megfeleljenek az elveknek, a cégek etikai auditokat vesznek figyelembe mára, az etikus működés pedig hozzáadott értéknek minősül. Sőt, mára statisztikák bizonyítják, hogy az etikus működéssel mára magasabb profitot lehet elérni – ez tehát a megtérülő etika. Ha megfelelő tudatossággal alkalmazzák, akkor egyúttal profithoz is vezethet.
Most el kell jutnunk a jóléti gazdaságból a környezeti gazdaságba minél magasabb morális és etikai szinteket felépítve. Ez a gazdasági fejlődés következő szakasza. A gazdaság és az etika kooperatív és szükségszerű szimbiózisa a 21. Század egyetlen esélye.
A Fenntarthatósági Csúcs 2014 többi előadásának összefoglalójáért kattintson ide!
