Ötven engedély kellett a GEA EGI Energiagazdálkodási ZRt.-nek ahhoz, hogy Szakoly nevű településen megépíthesse az első biomassza tüzelésű erőművet. Az energetikai üzem azonban úgy van, hogy nincs: elkészült, nem termelnek vele áramot. Az ok elég prózai, a megvalósító cég projektvezetője, Pál András lakonikus megfogalmazása szerint a kiszámíthatatlanná vált gazdasági környezet miatt a hatvan embernek közvetlenül, további 120-nak - mezőgazdasági termelőnek és szállítónak - közvetve munkát adó vállalkozás az idén már nem képes energiát termelni.
Mint kiderült, a GEA EGI Energiagazdálkodási ZRt. munkatársának nem is állt szándékában beszámolni a tiszavirág életű erőmű sorsáról, de mielőtt az előadói pulpitusra lépett, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke, dr. Balogh László felszólította a beruházás helyzetének értékelésére. Így a „Kezünkben a jövő" című rendezvénysorozat némi gellert kapott, s az EGI „kudarcos jelene" bélyegezte meg a fenntartható energiagazdálkodás május 31-i konferenciáját. Igaz, sem a szövetség elnöke, sem az energetikai szakmát belülről ismerő hallgatóság nem tört pálcát a biomassza tüzelésű erőmű építője felett: éppen a kiszámíthatatlanná vált gazdasági környezet magyarázza a megújuló energia szektorból még mindig hiányzó beruházási kedvet. Egy másik előadó, Ertsey Attila építész kommentálatlanul, mindenkinek a fantáziájára bízva tett közzé egy, az iménti állítást alátámasztani képes számítási eredményt. Azt, hogy 2016 körül a napelemek segítségével előállított villamos áram ára már nem lesz magasabb, mint a hagyományos energiahordozókból előállítotté. Az „üzenet" se több, sem kevesebb, mint az, hogy ha ma még drágább is mind a beruházás, mind az energia a megújulók világában, nagyon hamar fordul a kocka. A KÖR Építész Stúdió Kft. építésze másfajta számításokkal is előállt a konferencián. Tudatta például, hogy az autonóm kistérségek - a sajt energiaszükségletüket kielégítő területi egységek - Magyarországon képesek lennének 500 (!) százalékos felesleg termelésére is, hála a meglévő adottságoknak. Az úgynevezett autonóm házakra pedig már van is példa hazánkban, s reménybeli elterjedésük során gyakori megoldásnak ígérkezik majd a hibrid rendszerek - a szelet és a napenergiát áramtermelésre használó berendezések - alkalmazása. Elterjednek a hővisszanyerő, szellőztető rendszerek, a helyi szennyvíztisztítók, az extenzív zöld tetők is. Arra az automatikusan megfogalmazódó kérdésre, hogy mindez mennyibe is kerül, Ertsey Attila közölte: tavaly már egy passzív ház négyzetmétere többé-kevésbé megegyezett a hagyományos építésű otthonok árával, s ennél csak 10 százalékkal taksált többet az autonóm ház. A gyakorlat „városi" adata pedig az, hogy egy irodaház alapterületének felére van szükség ahhoz, hogy a rajta elhelyezett megújuló energiatermelő berendezésekkel az épület energetikai értelemben önellátó lehessen. Újpalotai - éppen június első napján induló - városi beruházás lesz három olyan torony jellegű panelház energetikai korszerűsítése is. A felújítás során a passzívházak energiafogyasztási szintjét kívánják elérni.
Szintén városi kategória, de nem építészi kínálat az, amelyet egy - végzettsége szerint orvos - vállalkozó hölgy főleg német technológiára és energetikai rendszerekre alapoz. Dr. Márton Ágnes - a „Kezünkben a jövő" című rendezvénysorozat keddi rendezvénye előadójaként azonban azt is elismerte, hogy Solar&Led Kft-je sok hazai fejlesztésű, áramot termelő napelemes és persze vizet melegítő kollektor technológiát is nyilván tart ma már. A napelemes zöld közvilágítást, zöld közbiztonságot a városok javára érdemes elterjeszteni nálunk is, s feltétlenül helye van a komplex projektekben való gondolkodásnak. Egy másik vállalkozás ügyvezető igazgatója, Gábor Eszter egy húsz éves ökofalu kísérletről, mint a vidék megoldásáról számolt be hallgatóságának. Galgahévízen immáron 300 hektáron gazdálkodnak, az önellátást kiegészítik árutermeléssel, 50 kilométeres körben fogyasztják is a biotermékeiket. Lényeges, s egyben teoretikus szempontja a Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítványnak, hogy egyenletes, nem növekvő energiaszintet „tartanak be", illetve előállítják és raktározzák az energiát. A Piac&Profitban is többször bemutatott Bükk-MAK LEADER Nonprofit Kft. ugyancsak meghívást kapott a megújuló energia hasznosításának módjait részletező keddi konferenciára. Vass Lajos, a cég vezető munkatársa a Mikrovirka-Romavirka-Makrovirka rendszereket bemutatva néhány új hangsúllyal keltette fel az érdeklődést. A bükkaranyosi Nagy-Ferenczi tanyán székelő - igaz, egész Borsodban jelen lévő - kft. nemrégiben Miskolc felkérésének tehetett eleget, a megyeszékhely taggá vált a térségi megújuló, decentralizált energiatermelési integrációjának. Ezzel vett új lendületet az Egy város - egy MW akció. A zöldenergiát „fogyasztó" tömegközlekedés a hidrogén tárolásának, töltésének és az elektromos meghajtásoknak a rendszerbe állítását jelenti szinte már napjainkban is. Ennek a projektnek a „kapcsolt része" a zöldemissziós közlekedés pályázaton való sikeres szereplés, ennek során mielőbb elkészül a napenergiára alapozó tömegközlekedési energiatankoló állomás a megyeszékhely peremén, de terveznek hasonló közintézményi parkolókat is, ahol a gyorstöltő rendszerekkel napenergiát tankolhatnak a járművekbe.
