A Világbank füstös oldala

A Világbank feladata 1944 óta az, hogy gazdasági fejlődést elősegítő projektekhez nyújtson hitelt. De a környezetvédők szerint túl sok fosszilis fejlesztést pénzel, holott nyíltan vállalt küldetése, hogy a gazdaságot zöld fejlődési pályára állítsa.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:sxc

Egyre erősödik a zöldek kritikája a Világbankkal szemben. Új könyvében Bruce Rich azt állítja, a Világbank hitelezési politikája tulajdonképpen elősegíti a klímaváltozást, vagyis tovább súlyosbítja Földünk ökológiai problémáit. (Pedig deklaráltan küzd a fenntartható gazdaságért.) A Foreclosing the Future: The World Bank and the Politics of Environmental Destruction című kötet szerzője erősebb, ütősebb címet aligha választhatott volna. A Financial Times szerint a Világbank teljesítményének egyik legrosszabb aspektusa valóban az ökológiai hatása. Mindig nagy projektek mögé állt, s azok szükségszerűen megbolygattak érzékeny ökoszisztémákat, főleg a vízerőművek és víztározók építése. Ezekről sokan és sokat írtak már.

 

A 10 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezet az utóbbi években úgy szereti feltüntetni magát, mint a legnagyobb közbank (értsd: közpénzből közcéllal), mely a klímavédelmet finanszírozza, hiszen fontos szerepet játszott az emissziókereskedelmi rendszer felállításában, 2008 óta pedig a fennhatósága alá tartozik az a 6,7 milliárd dolláros alap, mely a szegény országok szélsőséges időjárásra való felkészülését, klímaváltozáshoz történő adaptálódását hivatott segíteni. 2010-ben a Világbank alá tolták a Zöld Klíma Alapot is, mely 30 milliárdot oszt ki 2020-ig.

Rich azonban felmutatja a Világbank füstös oldalát, mely továbbra is széntüzelésű erőműveket támogat, különösképpen a fejlődő országokban, vagyis a karbonintenzív gazdasági működésbe betonozza be ezeket az államokat.

Támadják mindenfelől
Balos kritika: Az IMF-fel együtt a szabadpiacot meghonosító reformokat nyomott le a gyengélkedő nemzetgazdaságok torkán. Erről szólt a Shock Doctrine című könyv Naomi Klein tollából.
Jobbos kritika: Kiszorítja a magáncégeket a közepes jövedelmű országokban.
Zöld kritika: Túl sok fosszilis energiahordozót favorizáló beruházáshoz nyújt kölcsönt.
A Financial Times recenziója szerint a könyv azt állítja, 2010-ben a Világbank 10 milliárd dollárnyi hitelt nyújtott, ebből Rich szerint 6,5 milliárd ment fosszilis energiahordozókat alkalmazó projektekre! Alighanem elfelejtette hozzátenni a cikk írója, hogy itt kizárólag energiaprojektekre vonatkozó kölcsönfelvételről van szó. Elvégre a Világbank évente 170 milliárd dollárt oszt szét!

Ki a hibás? A Világbank vezetése? Vagy a tagországok, melyek donorként összeadják a költségvetését? Rich az utóbbi szereplőkre mutogat és elsősorban az USA-t hibáztatja, mely legnagyobb adományozója a Világbanknak, s így a legnagyobb szava lehet (illetve van) abban, mire fordítják a pénzt. A legnagyobb hitelfelvevők, India, Kína, Brazília, Dél-Korea képviseleti lehetőséget kaptak az igazgatótanácsban, s ezt a hatalmat részben arra is használták, hogy lesöpörjék az asztalról azt az ideát, miszerint a Világbank fosszilis energiákra irányuló kölcsönei egy bizonyos éves összegben legyenek korlátozva.

A Világbank működési és szerkezeti defektje az, hogy mindig azon van, minél hamarabb látványos eredményeket érjen el. Induljanak be a projektek, amilyen hamar csak lehet. Ez a rövidtávú gondolkodás nem kedvez a hosszútávú beruházásoknak. A szerző optimizmusát fejezte ki afelől, hogy a Világbank jelenlegi elnöke képes felismerni a problémákat és változtatni: Dr. Jim Yong Kim ugyanis hivatását tekintve közegészségügyi szakember. Ő már csak tudhatja, mi minden rossz forrása az emberre nézve a szennyezett levegő és a globális felmelegedés. Mi több, megválasztása előtt nem visszakozott attól, hogy nyíltan kritizálja a Világbank működésének egyes aspektusait.

Közvetlenül Rich művének megjelenése előtt a Bank igazgatótanácsa végre jóváhagyta a fosszilis energiákra fordítandó összegek korlátozását. Happy end? Aligha. Legfeljebb egy fontos lépés a zöld gazdasághoz vezető úton.

A nyitás jegyében
A világ nagy nemzetközi intézményei kénytelenek nyitottabban, adataikat megosztva, "menőbb" imázzsal működni egy új korban, amikor már a miniszterek is kigyúrt férfiúk és a "Millennial"-generáció 10-15 éven belül ellepi a politikai és üzleti élet kulcspozícióit. A Szezám utca műsorába is befurakodó ENSZ például tévéproducereket hívott meg, hogy olyan műsorötletekkel álljanak elő, melyek a kor médiafogyasztási igényeihez illően népszerűsítik a szervezetet, nem csak akadémikus ismeretterjesztő programokkal. A Világbank, melyet sokan a -nemzetközi pénzrendszert felügyelő- Nemzetközi Valutalaphoz (IMF) hasonlóan a nyugati jóléti államok öntelt pénzosztó szervének látnak/láttak, légifelvételeket készíttetett Haitiról, hogy azoknak az interneten történő közzétételével vonjon be szakembereket az ország újjáépítésének megtervezésébe. Hatszázan szálltak be a javaslatok kidolgozásába! A Világbank üzletet is látott a birtokában lévő adatok kiszolgáltatásában: közel 7000 dokumentumot tárt a nyilvánosság elé. A nyilvánosság persze 140 000 előfizetőt jelent, akik pénzt áldoznak arra, hogy részesüljenek a Világbank tudásanyagában.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo