A polgármesterek kezelhetik a klímaváltozást

Hogyan lehet felkészülni a klímaváltozásra települési szinten? Erről szólt az Energiaklub egy éven át tartó Klímaválasz programja. Több mint 140 önkormányzati vezető, döntéshozó, helyi civil vett részt, végiggondolták, hogy az ő településüket hogyan érinti az éghajlatváltozás, melyek a legsérülékenyebb területek és ezeken a területeken saját hatáskörben milyen intézkedéseket tudnak hozni. Az izlandi, lichtensteini és norvég támogatással megvalósult programban több mint 140 önkormányzati döntéshozó, képviselő és tisztségviselő vett részt az ország 4 régiójának közel 100 településéről.

„Konkrét ötletekből, praktikákból nagyon sokat kaptam ezen a képzésen. Meghatározó volt, hogy láthattam, milyen együttműködésre van szükség az önkormányzati és a településeken belüli szereplők között, legyen az egy ott élő lakos, egy helyi civil szervezet, egy hivatali alkalmazott, szakértő, vagy éppen képviselő. Világossá vált számomra ahhoz, hogy eredményeket érhessünk fontos a párbeszéd és az együttműködés” - hangsúlyozza Ferenczi István, önkormányzati képviselő Kispestről.

Ha stratégia van, pénz is lesz

Első lépésként minden településnek stratégiai szinten kellene foglalkozni az éghajlatváltozással, hogy hatékonyan tudják kezelni annak várható hatásait, ám ezt kevés önkormányzat teszi csak így – mondják az Energiaklub szakértői.

Pedig fontos lenne ez azért is, hogy a települések képesek legyenek sikeresen lehívni azokat a jelentős vidékfejlesztési és uniós forrásokat (KEHOP, TOP), amelyeket a klímaváltozásra való felkészülésre fordíthatnak. Így akár fenntartható energia akciótervet készíthetnek, energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokat valósíthatnak meg, vagy képzéseket és kampányokat indíthatnak a lakosság szemléletformálására.

Az új célokkal fenntartható lesz a fejlődés?

Az ENSZ tagállamai 2015. szeptemberében új együttműködési programot fogadtak el, amely magában foglalja a következő másfél évtizedben elérendő fenntartható fejlődési célokat. Az alapvető szociális, környezeti és gazdasági problémák megoldására irányuló közös célkitűzések mellett a program minden ország számára feladatokat határoz meg, de majd csak a végrehajtás folyamatában derülhet ki, hogy a célok elérése érdekében tett nemzetközi és nemzeti szintű intézkedések valóban közelebb visznek-e a fenntartható fejlődéshez.

A képzés segítette az önkormányzatokat, hogy helyi szintű terveket, stratégiákat tudjanak készíteni. „Úgy látom, hogy a helyi szabályozásokba, a helyi koncepciókba, stratégiákba rengeteg elem beépíthető a képzésen tanultakból. Ilyen akár az, hogy hogyan lehet az átszellőzést javítani egy belváros területén vagy az, hogy a hirtelen lezúduló esőre hogyan tudnánk hatékonyan reagálni” – hangsúlyozza Kalászi Hajnalka, osztályvezető, a budapesti V. kerületből.

Motiváció is kell

A képzés végére a résztvevők úgy látták, hogy az alkalmazkodást segítő megoldások közül a legfontosabbak: a klímaadaptációs stratégia elkészítése, a lakosság véleményének megismerése valamint a civil szervezetek és szakértők bevonása.

„Faluhelyen azt mondhatnánk, hogy nem kell foglalkozni a klímaváltozással, de ez nem így van. A képzés által motivált lettem, szeretném alaposan áttekinteni majd újra azt, amit itt tanultam, mert minden területen van tennivalónk” – hangsúlyozza Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere.

A www.klimavalasz.hu honlap a projekt zárása után is segíti a helyi szintű alkalmazkodással foglalkozó érdeklődőket. Az oldalon hozzáférhető többek közt jó példa gyűjtemény, vagy a tréningen elhangzott előadások anyagai.