A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumba a hazai intermodális árufuvarozási rendszer működésének javítására. A Szövetség szerint a megfelelő intézkedésekkel a közúti áruforgalom 10 százaléka vasútra és vízre terelhető, amelynek hatásával éves szinten több tíz milliárd forint nagyságrendben csökkenne a közút környezeti terhelése és útfelújítási igénye, és a vasút bevételei 900 millió forinttal nőnének. Az MLSZKSZ ezért arra kéri a kormányzatot, hogy vizsgálja meg a benyújtott javaslatok megvalósításának lehetőségét, a szakma képviselőinek, az érintett hatóságok és az állami válla-latok vezetőinek bevonásával. A Szövetség szerint a megfogalmazottak a logisztikai ágazat széles körét érintik, így kihatással vannak a teljes magyar gazdaság teljesítményére is.
A Szövetség elemzése szerint habár a magyar intermodális forgalom az elmúlt 5 évben folyamatosan növekedést mutat, a használatarányos útdíj önmagában semmilyen hatással nem volt az egyes közlekedési ágazatok áruforgalmi teljesítményeinek változására. Így kijelenthető, hogy az e-útdíj bevezetése ugyan nélkülözhetetlen volt, ez önmagában nem elegendő feltétel ahhoz, hogy az intermodális árufuvarozás versenyképes alternatívája legyen a közúti teherfuvarozás számára.
Vonatra a kamionnal!
Az MLSZKSZ legfrissebb számításai szerint amennyiben a Magyarországról induló/érkező nehézgépjármű forgalom 10 százaléka vasútra terelhető lenne oly módon, hogy a közúti fuvarokban résztvevő nem daruzható félpótkocsikat vonatra rakják, akkor ez éves viszonylatban mintegy 1 800 db új irányvonatos forgalmat jelentene a vasútnak, ugyanakkor a közútról több mint 100 000 db kamion környezetterhelését lehetne levenni. Ennek a forgalomnak az intermodális fuvarozási módra való átterelése (pl. vasútra) export/import viszonylatban éves szinten közel 1 milliárd Ft útdíj bevétel kiesést eredményezne, ezzel párhuzamosan a MÁV-nak a bevételei közel 900 millió forinttal nőnének, többek között a pályahasználati díjból és a mozdonyok igénybevételétől. E mellett egy ekkora nagyságrendű közúti forgalomnak a vasútra terelésével több tíz milliárd forint nagyságrendben csökkenne az érintett közutak környezeti terhelése és útfelújítási igénye is.
Olcsón megoldható
„A Szövetség úgy látja, hogy a megfogalmazott javaslatok közül már érdemi váltás érhető el a vasút/ vízi út irányába olyan adminisztratív intézkedésekkel, amelyek könnyen, alacsony ráfordítással kivitelezhetőek. Az MLSZKSZ szerint csak az intézkedések kis hányada igényel komolyabb anyagi ráfordítást, amelyeket megfelelő ütemezéssel kevésbé költségvetést-terhelő módon meg lehetne valósítani” – vélekedett Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.
Az MLSZKSZ az intermodális rendszer elindítását első körben a Budapestről induló, jelenleg is jól működő nemzetközi konténer irányvonati rendszerek fokozottabb igénybevételével javasolja. „A Szövetség a budapesti és pest megyei áruforgalmak mellett a vidéki áruforgalomban is lát potenciális lehetőséget, mint a rendszert töltő árualappal” – tette hozzá Fülöp Zsolt.
Az intermodális (kombinált közúti-vasúti-vízi) fuvarozás helyzetének javítása egy modern, korszerű, fenntartható közlekedési rendszer kialakítását jelenti, amely az egyes közlekedési alágazatok előnyeit egyesíteni tudja, és érdemi módváltásra tudja ösztönözni a logisztikai ágazat szereplőit a környezetbarátabb közlekedési ágazatok irányába. Fokozva ezzel a vasúti-, vízi teherfuvarozás versenyképességét, felélesztve a belső vasúti teherpiacot és jelentősen élénkítve a tranzit teherfuvarozást. A közlekedési módváltás célja a közút terheltségének, fenntartási kiadásainak csökkentése, az utak állapotának javítása, az amortizáció mérséklése, a környezetterhelés (károsanyag-kibocsátás, zajszint), és a kamionok által okozott torlódás és balesetveszély mérséklése. A vasúti- és vízi intermodális forgalom részarányának növelése hozzájárulna a közúti fuvarozók sofőrhiányának mérsékléséhez is.
