A vagyoni elégtétel mértékét összegszerűen egy külön kormányrendelet határozza meg, amely szerint (legalábbis „induláskor”) fixen napi négyszáz forint lesz a vagyoni elégtétel összege – vagyis egy teljes késedelmes évért 146 ezer forint járhat legfeljebb. Dr. Antal József arra is rámutat, hogy lényeges kérdés, ezzel az összeggel mennyire sikerült jól „belőni” a vagyoni elégtétel megfelelő szintjét. Ha ugyanis túl alacsonyra, akkor sem igazi elégtétel nem lesz, sem a bíróságokat nem fogja ténylegesen a nagyobb hatékonyság irányába szorítani. A négyszáz forintos napi összeg ismeretében félő, hogy az új törvény gyakorlati hatása csekély lesz. Persze a törvény sikere több tényezőn is múlik. Az is kérdés, hogy például egy sorozatosan túl lassú bírónak kell-e következményekkel számolnia. Mert ha nem, és ehhez adódóan még esetleg az elégtétel összege is túl alacsonyan lett meghatározva, akkor az egésznek nem sok értelme lesz a gyakorlatban.

További anyagi igények ugyanúgy támaszthatóak majd

A 2022. január 1-jén hatályba lépő törvény szerinti elégtétel mellett, vagy helyett egyébként továbbra sem lesz akadálya a szóba jöhető egyéb jogcímeken (sérelemdíj, bírósági jogkörben okozott kár) további anyagi igény támasztásának, ha annak feltételei fennállnak az adott esetben. Illetve továbbra is lehet majd igénnyel fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához egy polgári per túlzott lassúsága esetén, de a törvény kezelni kívánja azt is, hogy az észszerű időtartam ugyanazon túllépésén ne lehessen egyszerre mind a két módon (itthon az új törvény alapján és az EJEB előtti eljárásban) is „pénzt keresni”.