A területi alapú korlátozás egyik formája, amikor a kereskedők más tagállamban élő vevők számára korlátozzák a weboldalukon történő vásárlást vagy szolgáltatások megrendelését, pl. megadott lakcím vagy a bankkártya kibocsátási helye miatt nem fogadják be a rendelést. Még az is előfordulhat, hogy a felhasználó IP címe miatt számára egy adott oldalon egyáltalán nem elérhetőek a szolgáltatások vagy a termékek. 2018. december elején azonban életbe lépett egy új Európai Uniós rendelet, amely lebontja a területi korlátozásokat.
A kereskedőknek ez év végétől biztosítaniuk kell, hogy az EU-ban minden vevő teljeskörűen és azonos feltételekkel férhessen hozzá a weboldalukhoz (online interfész). Nem alkalmazhatnak olyan technológiát például, mellyel a vevő tényleges tartózkodási helye meghatározható (például IP cím vagy navigációs műholdrendszerből nyert koordináták alapján). Tilos továbbá a vevőt átirányítani az online interfész egyik verziójáról egy másik verzióra, kivéve, ha ehhez a vevő kifejezetten hozzájárul.
A kereskedőknek a más uniós tagállami vevőket ugyanúgy kell kezelniük, mint a belföldi vásárlókat. Biztosítaniuk kell, hogy a vevők pontosan ugyanolyan feltételekkel – ideértve az árakat és a kiszállítási feltételek is - jussanak hozzá az árukhoz és szolgáltatásokhoz, mint az abban a tagállamban lakóhellyel rendelkező vevők, amelybe az árut kiszállítják, vagy azt átveszik.
„Tehát pusztán azért, mert a vásárló egy másik tagállamból rendel vagy veszi igénybe a szolgáltatást nem lehet a vásárlók között különbséget tenni. Ez nem jelenti azt, hogy pl. Franciaországból köteles egy kereskedő megoldani a szállítást Magyarországra vagy Romániába is. De mondjuk, ha egy kereskedő 100 km sugarú körben vállal kiszállítást akkor az nem állhat meg az országhatárnál, csak azért, mert más tagállamba viszi az árut. Ezzel az EU az egyik legalapvetőbb szabadság elvének az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának szerez érvény végre az online világban” - vélekedett Dr. Bitai Zsófia reklámjogi és GDPR szakértő.
A kereskedők a fentieken túlmenően nem különböztethetik meg a vevőket bank- vagy hitelkártyájuk kibocsátási helye alapján. „Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy a magyaroknak könnyebb lesz az EU-ban online rendelni, hanem azt is, hogy a minden EU-ban tevékenykedő vállalatnak is meg kell felelnie az új rendeletnek. Tehát a GDPR-megfeleltetés után itt az újabb feladat, ellenőrizni és harmonizálni kell a honlapokon közzétett szerződéses és szállítási feltételeket” – figyelmeztet a szakértő.
