Néhány éve a rendőrség információkat adott át a NAV-nak, hogy kik dolgoznak szexmunkásként. Ezt végül az ombudsman és az Alkotmánybíróság is aggályosnak találta, mert a jogszabály nem engedi, hogy a különböző hatóságok ilyen aktívan adatokat cseréljenek, ráadásul az adóhatóságnak van egy saját ellenőrzési programja. Ráadásul az, hogy egy szexmunkás hogyan adózik vagy nem adózik, nem a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Hogy mikor derül ki, hogy az az egyéni vállalkozó, akinek tevékenységi köre "egyéb személyi szolgáltatásként" van megjelölve, valójában szexmunkás? A kérdést az indokolja, hogy ugyanezt a megjelölést kell használniuk többek között a cipőtisztítóknak is, illetve a szakképesítéshez nem köthető munkákat végzőknek. A válasz az adójóváírásban rejlik. A törvény megengedi, hogy a tevékenységhez szükséges eszközök vásárlásokról számlát kérjenek, és azokat elszámolják az adózáskor. Nyilvánvaló, hogy a gumióvszert, vagy segédeszközöket a szexmunkások használják.
A NAV köztudottan rendszeresen ellenőrzi, hogy a vállalkozók adnak-e nyugtát a vásárlóknak. A prostituáltak szintén körtelesek lennének ezen kötelezettségnek eleget tenni, bár az adóhatóságtól és a Szexmunkások Egyesületétől származó információink szerint még nem fordult elő, hogy NAV-ellenőrök örömlányoknál végeztek volna "próbavásárlást". Ráadásul a szóban forgó szolgáltatás egyik fontos alapkövetelménye a diszkréció, ezért aligha jelezné egyetlen kliens is a hatóságok felé, hogy szabálytalanságot tapasztalt az alkalmi légyott után az anyagiak rendezése során.
Munkatársunk szúrópróbaszerűen felhívott telefonon néhány a szolgáltatásait interneten hirdető lányt. A mobilt hamar felvették, nyilván abban a reményben, hogy üzletet köthetnek. Mikor arról érdeklődtünk, tudnak-e nyugtát adni, egyesek bontották a vonalat, mások kerek perec megmondták, jobban tennénk, ha inkább nem szórakoznánk.
Információink szerint a prostituáltak jelentős hányada legalább a 6500 forintos egészségügyi hozzájárulást kifizeti, hogy jogosult legyen az ellátásra. Az egyéni vállalkozók nagy része a kisadózói formát választja, így havonta 50 ezer forintot fizet be. Valójában egyébként nem jellemző, hogy a szexmunkások ténylegesen kiváltják a vállalkozói igazolványt. Van, aki adószámos magánszemélyként tevékenykedik, de sokaknak van adóalapot teremtő jogviszonya, például négyórás munkaviszonya, van, aki GYES alatt fogad vendégeket.
Sok külföldről hazatérő szexmunkás szeretné a kint megkeresett és leadózott jövedelmét tisztázni. Ez különösen akkor fontos, ha ingatlant vagy gépjárművet vásárolnak, mert akkor az adóhatóság érdeklődhet, honnan van a pénzük. A nem fehér jövedelmet általában felélik, hiszen az nem kimutatható. Svájcban például más a szabályozás, mint itthon. Egy kicsit szigorúbb. A szexmunkások adószámot kapnak, de nem nyugtát kell adniuk a vendégeknek, hanem minden héten ki kell tölteniük egy formanyomtatványt. Ha a két ország között van a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a szexmunkásnak itthon már nem kell adóznia, de bejelentési kötelezettsége van.
A témával kapcsolatos kérdéseinket az adóhatóságnak is feltettük, de idáig nem kaptunk azokra választ.
K.
